Vállalnátok gyereket, terhességet, annak tudatában 25% az esély arra, hogy örökölheti a saját (anya) betegségeteket? Bővebben lent.

Ezer és egy másik olyan betegsége is lehet, ami nem örökletes. Adott esetben a születésig sem derül ki, csak évekkel később. A cukorbetegségtől az ételallergiákon át az autizmusig. Ha mindentől félünk, ill. csak tök egészséges gyereket tudnánk elfogadni, akkor nem is érdemes belefogni. Itt az egyetlen életmód-korlátozó tényező a rossz hallás, a hallókészülék viselése. Amivel te is együtt tudsz élni, kérdező, és ettől még boldog családi életed van.

Szóval engem nem tartana ez vissza.

Most gyorsan rákerestem, mert nem értettem, hogy lett 25% a valószínűség. Mert ha dominánsan öröklődik, 50%, ha recesszíven, akkor meg a férjnek is hordoznia kell pont azt a hibás gént (ennek kicsi a valószínűsége, de ha igen, akkor lesz 25%). Azt írták, hogy érintett géntől függően domináns vagy recesszív az öröklődése. Nem tudom, hol tart a kérdésben szereplő hölgy, de mindenképpen megnézném, hogy nála melyik gén érintett. Ha a dominánsan öröklődő, akkor valószínűleg nem próbálkoznék saját petesejtből gyerekkel (az más történet, hogy ha becsúszna, nem tudnám elvetetni). Ha recesszíven öröklődő gén a ludas, akkor megnézném a leendő apát is, hogy hordozza-e esetleg. Ha igen, átbeszélném vele, hogy próbálkozzunk-e petesejt vagy hímivarsejt donációval. Ha nem hordozza, akkor hajrá!

Nekem az is fura, hogy csak késői szakaszban lehet megállapítani, hogy egyáltalán érintett-e a magzat (az logikus, hogy a rendellenesség mértékét még nem tudják megállapítani). Ha már lehetséges chorionbiopszia, akkor elvileg erre is lehetséges szűrni, még akkor is, ha a prena stb. tesztekben nincs benne.