Kisbabás barátnőnél meddig tolerálnátok ezt? Túl sokat akarnék azzal, hogy 2-3 hetente csináljunk valamit?

Ő volt a legjobb barátnőm 18 éves korom óta (27-28 évesek vagyunk).

Nem olyan barátság volt a miénk, hogy kéthétben egyszer beszéltünk, hanem egész nap, kisebb-nagyobb megszakításokkal üzengettünk a másiknak, gyakran találkoztunk, szerveztünk programokat, vagy csak úgy átmentünk a másikhoz. Ez akkor is így volt, ha valamelyikünk, vagy épp mindkettőnk kapcsolatban volt.

Van egy babája, 11 hónapos.

Ebben a 11 hónapban négyszer találkoztunk, egyszer véletlenül, egyszer pedig babalátogató miatt.

Bárhová hívom, vagy nem jó neki, vagy utolsó pillanatban mondja le. Például megbeszéljük, hogy megyünk színházba, az előadás előtt 40 perccel ír, hogy mégsem jön, mert fáj a feje. Vagy ebédet beszélünk, várok rá egy órát, aztán délután ír, hogy ja, lemerült a telefonja és elfelejtette, hogy ma találkozunk.

Vagy volt a szülinapom, mondta, hogy majd szeretne jönni felköszönteni, süt tortát is. Meglepett, de örültem neki, így szerveztem mindenkit magam körül, hogy azon a délután, mikor mondta, hogy jönne, szabad legyek. A párom későbbre is rakta a vacsoránkat. Majd a barátnőm írt, hogy inkább este jönne, oké, vacsorát átraktuk másnap estére. Este 7-kor kérdeztem, hogy mizu, erre 8-kor írt, hogy jaj nagyon elfáradt aznap a sütésben, meg játszótéren is voltak ismerősökkel, tiszta por és homok, ő ma már nem jön, inkább majd holnap. Írtam erre, hogy a holnap délután nem jó, mert dolgozom, este pedig vacsorázni megyek. Annyit írt, hogy hát akkor ő mit csináljon most, nyaljon sót?!

És nem akarok önzőnek, gyerekgyűlölőnek tűnni, biztos nehéz kisbabával az élet. De más babás barátnőm is van, ikrekkel és ő mondta, hogy akinek nincs hetente-kéthetente pár szabad órája, az hazudik. Főleg úgy, hogy a fent említett barátnőmnek az anyósa és anyukája is segít mindenben, hetente többször. A férje is home office dolgozik a hét felében.

Próbáltam vele beszélni erről, akkor lekiabált, hogy nekem nincs fogalmam a felnőtt életről, menjek el 8-10 órába dolgozni rendesen és majd akkor nem lesz időm és energiám őt számon kérni, hogy miért nem találkozunk hetente, meg keressek magamnak hobbit.

Csak pl. arra mindig van idő, hogy a férje focimeccsein üljön egész vasárnap (hobbiból, egy zs kategóriás vidéki csapatban játszik). Vagy, hogy anyóspajtásnál rendezze a kertet egész hétvégén, vagy a sógornővel menjenek buliba.

Vagy tényleg én vagyok az, aki irreális dolgot szeretne azzal, hogy havonta egyszer fussunk össze, mondjuk egy sütire, vagy ebédre?