Egy Anyának, bármilyen rossz állapotban is van, akkor is a gyermeke mellett a helye?

#30 Anyukanak lelkere lett kötve hogy fekudjon, mert szétnyílhat a sebe. Es ha a gyerek mellől ő is mehetett volna vissza a kórhazba, aztan megint legalabn 5 napig csak apa van? Aki ráadasul van!

Nem ertem a cserbenhagyós hozzászolasokat.

31es igen a lényeg anyuka jól legyen a gyerek meg ha baja lesz max csinálnak másikat.

Még mindig azt mondom ha az én gyerekem viszik kórházba nekem az atya úr isten is mondhatná hogy feküdjek. Ha meg annyira feküdni kell minek engedték haza? Hogy jött ki a kórházból, csak nem ugyan azon az útvonalon mint most menni kellett volna a gyerekkel? Miért nem kérte hogy még 2 hetet maradjon bent pihikézni attól nem félt hogy hazaúton felszakad, elvérzik és visszakerül? Csak akkor ha a gyerekének lenne rá szüksége?

Úristen milyen rosszindulatúak vagytok! Nem, nem hagyta cserben, ott volt az apukája, aki ugyanolyan teljesértékű szülő, ráadásul csak lázas volt, kapott gyógyszert és ennyi.

Igen, kedves válaszoló, lehet, hogy az egész éjszakás széken üléstől felszakadt volna a seb! Nem tudjuk milyen műtéten esett át, így azt sem, hogy a sikeres regenerálódás miatt milyen pozícióban kell PIHENNIE. Nem gondolom,hogy összekeverendő egy császárral ami után 72 órával simán hazaengednek. Nem egy anyatejes kisbabáról van szó, hanem egy 3 évesről. Fordított esetben az apukára is azt mondanátok, hogy cserben hagyta?

Elárulom nektek, egy normális családban apa is ugyanolyan minőségben a gyerek életének része, mint az anya. Ketten úgysem maradhattak volna vele, anya meg szinte frissen műtött. Aki szerint cserben hagyta a gyereket, az valamit elég rosszul értelmez...együtt vállalták és a felelősség is közös, a legjobb döntést hozták ebben az esetben.

Na a sok ősanya, bezzeg ők! Majd ha felszakadt volna a seb, mellé egy jó kis infekciót is összeszed, azt örülhet, ha túléli, akkor meg azért lenne a hibás, mert nem hallgatott az orvosra és felelőtlen, vigyáznia kell magára, hisz van egy gyerek akit fel kell nevelni. Tényleg az anyukák tudnak a leggonoszabbak lenni egymással... hányinger.

Inkább megkéne tanulni bíznotok a férjetekben és kezdettől fogva normális családként funkcionálni.

Amúgy meg akit a mai világban 5 napig bent tartanak a kórházban, ekkora szakember- és férőhelyhiány mellett, az biztos komoly műtéten esett át, mert akit csak lehet, azt minél előbb küldik haza.

34es, én bízom a férjemben de anya vagyok, akinek a gyereke az első. És attól nem félt szegény pára hogy a kórházból hazúton szakad fel a sebe kap el húsevő baktériumot esik össze holtan a hatalmas megterheléstől mert kocsival hazaviszik, stb csak akkor mikor a 3 éves kicsi gyereke feküdt ügyeleten majdnem 40 fokos lázzal? Igazi szuper mintaanya még szüljön vagy 10et hogy apukának legyen mivel foglalkozni míg ő pihikézik.

Régebben a nők végtag amputáció után is a gyerekükkel voltak a háborús időkben mert ők valódi anyák voltak akiknek nem a saját kényelmük az első. Szegény kicsi de legalább az apja jó. Kérdező neked meg nincs jogod egy szót is szólni anyósodra az ágyból pihizve miközben a férjed a 40 fokod lázas gyereked mellett virraszt. Vagy lehet csak az ő gyereke... Nem mindenkinek a gyereke a legfontosabb, csak akkor tényleg remélem azt se vártad el hogy téged meglátogasson valaki hiszen összeszedhettek volna valamit a kórházban vagy ülni kellett volna melletted pár órát, ehet bele is haltak volna... hányinger az ilyen "anya" kérdező remélem kipihented magad és a férjed még pisilni is kézben visz nehogy belahalj a 2 méterbe. A gyerek meg majd tudja ki az akire számíthat kinek fontos.

Utolsó: Engem mióma műtét után is bent tartottak 4 napig.

Az egyik férfi kollégámnak meséltem, hogy az anyatársadalom olyan szinten bántalmazó közeg, amihez képest a mi félkatonai hangulatú munkahelyünkre felüdülés visszajönni.

A legrosszmájúbb rivális kolléga nagyon sokkal kisebb valószínűséggel ítél meg és rúg belém, mint egy random anya, aki úgy mellesleg semmit nem tud rólam és semmi nem befolyásolja az életét abból amit én csinálok.

A gyereket az apja elkísérte a kórházba a majdnem 40 fokos lázaval... mi amúgy azt itthon lehúzzuk, amelyikünk épp meg tudja oldani, az marad otthon a gyerekkel.

Az embernek persze legyen fontos a gyereke, de a saját egészségét indokolatlanul nem kell a vásárra vinni. Ezért vagyunk ketten szülők, hogy beosszuk a feladatokat.

Még mindig kérdezem/zük, hogy az apát is lehúznátok hasonló esetben? Ha nem, mért nem?

Emellett egy olyan anyóst védtek aki egy családi krízis helyzetben deklaráltan szart a családjára és nemhogy ezt ki is mondta, de még egy beteg asszonyra húzta rá a lepedőt.

Nem semmi.

35-ös, miért esik nehezedre megérteni, hogy a kisgyereknek ebből semmi hátránya nem származott? Igenis, otthon kellett anyukának maradni a saját érdekében. A gyerek nem volt életveszélyben, jó kezekben volt, hisz ott volt apa, az orvos és az ápoló személyzet.

Ritka egy frusztrált nőszemély lehetsz.

#35 "Régebben a nők végtag amputáció után is a gyerekükkel voltak a háborús időkben mert ők valódi anyák voltak akiknek nem a saját kényelmük az első."

Ugye az is megvan, hogy mennyi gyerek maradt árván akkoriban? Mert persze, ha muszáj, muszáj, ha nincs más megoldás, akkor minden körülmények között az anya maga elé helyezi a gyerekét, de sajnos az ilyen hősködéseknek kockázata is van, adott esetben akár az anya élete, úgyhogy ne már ilyenekkel példálózzunk.