Egy gyereknek hány éves kortól kellene egyedűl aludnia?

Úgy kell aludni a babának ahogy neki jó

Ha külön szobában érzi jól magát akkor ott, ha az anyjaval egy ágyban akkor ott.

Egyébként a fiam két éves, és velem alszik, és még nem fog külön menni(nem is akar, meg én sem akarom igazából 🥰)

Mi kezdetben külön tettük. Majd ahogy kiderült a betegsége, 7 hónaposan jött közénk,hogy éjjel észrevegyem rögtön, ha rosszul van.

Aztán mikor már rendszeresen lerúgott az ágyról,vettünk ágyat neki a mi szobánkba is.

Ma már 8 éves. Természetesen külön szobában alszik.

13- az a helyzet, hogy a gyerek este 8-kor már alszik. Mi még nem tudunk este 8-kor aludni, inkább kicsit kettesben vagyunk a férjemmel 1-2 órát lefekvés előtt.

De sejtem miről beszélsz, mert a delutáni alvást mindig együtt csináljuk a gyerekkel.

Viszont este nekünk az a 2 óra kell még ahhoz, hogy valóban álmosak legyünk.

A gyereket meg nem állítanám át önző módon az este 10-es lefekvésre, mert már régóta este 8 körül megy aludni.

Szerintem ez hullámokban is jön, mi együtt alvós család vagyunk, de nem erőltetjük a dolgot, ha a gyerek akar, nyilván alhat a saját ágyában, saját szobában :D Alapvetően az a felállás, hogy éjszaka a saját ágyába rakom le aludni őket, mert nálunk is az a helyzet, hogy hamarabb alszanak el, mint mi felnőttek. Aztán az este folyamán vagy átjönnek, vagy maradnak ott. A nagyobb gyerkőc 4 éves, 2 éves kora óta van ez így, hullámzik, hogy mikor jön közénk és mikor nem. Amikor megszületett a kistesója, akkor egy időre visszaszokott közénk, érthető módon ő is ott akart aludni, ahol a kisbaba, mert nehogymár kimaradjon. Aztán ez elmúlt, visszakerült a saját ágyába. Majd költöztünk, kezdődött az ovi, ilyenek, aztán megint beköltözött éjszakánként közénk. Aztán most már megint egy ideje legfeljebb reggel jön közénk, amikor már amúgy is ébredezünk, hogy kicsit még a takaró alatt félkómásan bújjunk. A kicsi még az út elején jár, de már legalább rálépett :D

Szerintem amikortól "kell" külön aludni, az akkor van, amikor a gyereknek is és a szülőknek is zavaró a közös alvás. Ez nem konkrét kor, ha mindenkinek kényelmes és komfortos, szerintem én a 10-12 éves gyerekeimmel is szívesen összebújnék éjszaka is (de el tudom képzelni, hogy még nagyobbal is, csak azért az már fura, ha a 20 éves gyereked bújik melléd az ágyba :D ), de ez én vagyok. Nyilván más más természet, aki a párjával sem bújik össze alváshoz, mert zavarja, ha hozzáérnek vagy valami, na meg nyilván a gyerekek is külön egyéniségek, ha ők nem igénylik, én biztos nem fogom rájuk erőltetni az együtt alvást. Szóval szerintem ez (is) egy olyan kérdés, ahol nincs kőbe vésett "kell", abszolút rugalmasan érdemes kezelni, az alapján, hogy mi működik nektek, hogy mindenkinek komfortos legyen.

Nincs olyan, hogy mikor kellene, gyereke válogatja.

Az első gyerekem pl. brutál rossz alvó volt, alig lehetett elaltatni és ahogy letettem az ágyba, plédet ért a feneke, már ordított. Ha le is tudtam tenni 5-ödjére, fél óra múlva kelt. Mindig köztünk kötött ki emiatt, ahol bezzeg aludt. Egy ideig próbálkoztunk, aztán már annyira zombik voltunk, hogy hagytuk az egészet, aludt velünk.

1 éves kora után a gyerekszobában aludtam vele a földön, mert az ágyban akkor sem akart aludni 🤣 1,5 évesen kapott nagy ágyat, na abban már igen, de akkor is ott kellett lennen, mikor elalszik, sőt ma is majdnem 4 évesen.

A kicsi meg ennek az ellentéte, ő a lezdetektől jó alvó, 5-10 perc alatt bealszik és a saját ágyába kell lerakni, mert velünk nem tud jól aludnj, sosem tudott.

15, mi együtt alszunk a gyerekkel, ő minden nap fél kilenckor már alszik, mi a ferjemmel csak tíz felé alszunk el

Simán tudunk a gyerek mellett beszélgetni, tévét nézni(igen, ágyból nézzük a tévét.)a fiamat ágyú dörgés sem ébreszti fel ha egyszer elalszik

Persze ez is gyerekfuggo.

Csak írom, hogy ilyen is van.