Mi vagy mi volt számodra legnehezebb az anyaságban szüléstől számítva amíg iskolás lett?

Nekem a spontaneitás szinte teljes hiánya. (Most 4 éves.)

A spontaneitás hiánya, és hogy állandó forróvonalon kellett lenni a férjemmel, hogy jujj, kések fél órát, akkor te most hol vagy, hazaérsz? Mióta mindenkit otthon lehet hagyni egyedül, sokkal egyszerűbb a logisztika.

Amikor kiderült, hogy hallássérült.

6 és 4 évesek. A 0-24 órás rabszolgasors a legnehezebb, amióta megszülettek.

A sok logisztikázás.

A sok logisztika, hogy munka mellett minden meglegyen nem oldva vele is. Ki viszi bölcsibe, ki hozza, melyikünk marad épp táppénzen a beteg gyerekkel (felváltva voltunk, mikor melyikünknek volt kevesebb munkája, hogy kitud esni pár napot). A hétvégék ilyem téren egyszerűek voltak akkor is, de a hétköznapok... Aztán jött a különóra kérdése, mikor ki tudja elvinni, mi ami belefér távban, időben, mi az ami nem. Szóval megkellett szokni a sok logisztikát, már iskolás: ez nem lett jobb, csak már rutinosabbak vagyunk.

Hogy gyerekem van

Hogy kell a menetrend. Amikor alvás van akkor nem lehet program különben minden csúszik. Ha pedig ne adj isten lenne egy jó program akkor lebetegszik nekem meg ugrik a szabadnapom.

Az énidő totális hiánya és az alváshiány