A baba jön, kisállat megy. Mennyire gyakori ez?

Sokadik alkalommal történik meg ismerősi körben, hogy ahogy megszületik az első baba, az addig imádott kisállatnak mennie kellett a háztól. Volt, aki féltette a babát a macskától vagy panelban laktak, és már nem volt idő/energia levinni a kutyust stb. Azt totál megértem, hogy vannak helyzetek mikor nincs más megoldás pl. féltékeny az állat vagy allergiás lesz a baba, de szerintem sok esetben egyszerűen már nincs rájuk "szükség".

Nekünk egy brit cicánk van, és őszintén nagyon aggódok, hogy hogyan fog kijönni a babával, mert 100%ban családtagként szeretjük, képtelen lennék tőle megvállni. Abban bízunk, hogy mivel elég magának való, egyáltalán nem egy bújós ölcica, hogy leginkább nem fogja érdekelni a baba sem. Nektek mi a tapasztalatotok? Tényleg ennyire gyakori lenne, hogy muszáj mennie az állatnak? Sokan mondják, hogy főleg a cicák nem valóak kisgyerek mellé, mert kiszámíthatatlanok, de a miénk pl.5 éve velünk van, elég jól ismerjük már a természetét, így egy percig sem aggódnék a gyerekért. Pl.vendég gyerekeket/babákat sem bántott soha, pedig volt olyan, aki farkánál fogva ráncigálta. Inkább bebújt a kanapé alá órákra, de sosem mutatott agressziót.