A baba jön, kisállat megy. Mennyire gyakori ez?
Sokadik alkalommal történik meg ismerősi körben, hogy ahogy megszületik az első baba, az addig imádott kisállatnak mennie kellett a háztól. Volt, aki féltette a babát a macskától vagy panelban laktak, és már nem volt idő/energia levinni a kutyust stb. Azt totál megértem, hogy vannak helyzetek mikor nincs más megoldás pl. féltékeny az állat vagy allergiás lesz a baba, de szerintem sok esetben egyszerűen már nincs rájuk "szükség".
Nekünk egy brit cicánk van, és őszintén nagyon aggódok, hogy hogyan fog kijönni a babával, mert 100%ban családtagként szeretjük, képtelen lennék tőle megvállni. Abban bízunk, hogy mivel elég magának való, egyáltalán nem egy bújós ölcica, hogy leginkább nem fogja érdekelni a baba sem. Nektek mi a tapasztalatotok? Tényleg ennyire gyakori lenne, hogy muszáj mennie az állatnak? Sokan mondják, hogy főleg a cicák nem valóak kisgyerek mellé, mert kiszámíthatatlanok, de a miénk pl.5 éve velünk van, elég jól ismerjük már a természetét, így egy percig sem aggódnék a gyerekért. Pl.vendég gyerekeket/babákat sem bántott soha, pedig volt olyan, aki farkánál fogva ráncigálta. Inkább bebújt a kanapé alá órákra, de sosem mutatott agressziót.





Egy ilyen párt ismertem. Unokatesómék, de velük más miatt nem is beszélünk azóta sem. Borzasztó alakok. A cicát egyik rokon fogadta be.
Normális felelős állattartóknál ez fel sem merül. A gazdája felelősséggel tartozik iránta akkor is amikor már öreg és beteg lesz. Ez minimum 10-15 év elkötelezettség. Nagyon sok felelőtlen ember van aki nem gondol ebbe bele. A covid alatt mennyien akartak kutyát, hogy azzal sétáljanak a lezáráskor aztán paterolták vissza a menhelyre.
Én nagyon elítélem azt aki nem felelős állattartó.










Nálunk volt olyan a rokonságban, akik kitették a kertbe a benti cicát, mert nem jött ki a gyerekkel. Nem evett, depressziós lett, odapisilt mindenhova a kicsi születése után, főleg a baba dolgaira.
Kipróbáltak sok mindent, vártak is, hátha összeszoknak, de nem ment, aztán kirakták, mikor sokadjára pisilte le a gyerek takaróját. Amúgy sajnálták ök is, de szerintem ez egy érthető eset. Vagy az allergia.















13, nekünk is volt benti macskánk.
Ahogy hazahoztuk a gyereket a kórházból, nem csinált a macska semmi rosszat, aztán egy héttel később mikor szoptattam a gyereket, gondolt egyet és fujtatva ránk támadt.
Konkrétan fel kellett ugranom az ágyról, ne ugorjon rá a gyerekre.
Először kipróbáltuk, hogy nem lehetett abban a szobában ahol a gyerek.
Ez egy hétig tartott kb, már nem nagyon emlékszem.
Utána beengedtuk, elkezdett morogni és ilyen támadó állást vett fel.
Kitettuk a macskát az udvarra.
Már két éve kint van, két éves a gyerek, de ha kint vagyunk még mindig morog a gyerekre.










#13
Erre lett volna más megoldás. Pl. kérdés, ivartalan volt-e a macska? Megpróbáltak-e feromont alkalmazni? Foglalkoztak-e eleget a cicával?
Az elején az én 3 macskám is idegenkedett, több mint 1 év után sem puszipajtások, de látni jelét annak, hogy szeretik őt.





12-es, te kertesben elsz, azert az nagyon mas.
Amikor a masodikrol kell leszenvedni (es fel) a gyereket es a kutyat is (tacsko, nem lepcsozhet) ugy, hogy mondom, egy nagyon nehez szulesbol gyogyulsz, az nem egyszeru.
Nyilvanvaloan anno a babat kivittuk naponta, de mondjuk ha nem lett volna a kutya, akkor a ferjem ment volna vele setalni delutan, en addig meg tudtam volna pihenni. De ez nem volt opcio, ketszer menni kellett es kesz. Nem volt olyan, hogy jajj most nem setaltatom mert hideg van, egy benti kutyanal ez nem fordulhat elo.
Kisfiam mar 1 eves, kialakult egy rendszer, ez mar nem tema. De az elso 3 honapban nagyon szenvedtem.





Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!