A baba jön, kisállat megy. Mennyire gyakori ez?
Sokadik alkalommal történik meg ismerősi körben, hogy ahogy megszületik az első baba, az addig imádott kisállatnak mennie kellett a háztól. Volt, aki féltette a babát a macskától vagy panelban laktak, és már nem volt idő/energia levinni a kutyust stb. Azt totál megértem, hogy vannak helyzetek mikor nincs más megoldás pl. féltékeny az állat vagy allergiás lesz a baba, de szerintem sok esetben egyszerűen már nincs rájuk "szükség".
Nekünk egy brit cicánk van, és őszintén nagyon aggódok, hogy hogyan fog kijönni a babával, mert 100%ban családtagként szeretjük, képtelen lennék tőle megvállni. Abban bízunk, hogy mivel elég magának való, egyáltalán nem egy bújós ölcica, hogy leginkább nem fogja érdekelni a baba sem. Nektek mi a tapasztalatotok? Tényleg ennyire gyakori lenne, hogy muszáj mennie az állatnak? Sokan mondják, hogy főleg a cicák nem valóak kisgyerek mellé, mert kiszámíthatatlanok, de a miénk pl.5 éve velünk van, elég jól ismerjük már a természetét, így egy percig sem aggódnék a gyerekért. Pl.vendég gyerekeket/babákat sem bántott soha, pedig volt olyan, aki farkánál fogva ráncigálta. Inkább bebújt a kanapé alá órákra, de sosem mutatott agressziót.










Ez csak kifogás náluk kérdező. Előbb vagy utóbb megválnának amúgy is tőle. Megoldás azért szinte mindenre van. Barátnőmék a tengeren túli költözésüknél is vitték a kutyusukat a családdal,mert családtag. Felelősségvállalás. Azt gondolom,aki egy védtelen állattal szembe is ilyen,az a gyerekével is később,mivel legbelül emberileg is ilyen mentalitás,csak tagadja még.
19# Egyetértek. Amíg mi is panelba éltünk ugyanígy a tacsit kézbe,lift nem volt,babakocsinak nem volt hely a tárolóba jó sokáig,még azt is cipeltük le-fel. Nagyon-nagyon nehéz volt az eleje így nekem is akkoriban,annyi szerencsém volt,hogy ott sokáig szabin volt a férjem,úgyhogy így felosztottuk szépen meg közösen vittük. Kertes ház totál más,kilépsz és mész. Azóta sokkal jobb.










Ismerős körben sajnos nálunk is ez a jellemző. Érdekes mód volt ahol a macska ment a kutya maradhatott....
Nálunk most érkezik az első baba, mindenki második kérdése: a macska marad?
Aztán meg vannak lepve, hogy határozott igen a válasz....




















Volt ilyen a családomban, ráadásul a legrosszabb az volt, hogy átmenetileg nálunk volt a kutya, mikor a gyerek megszületett.
Én tinédzser voltam, nem én döntöttem, de nekem kellett a neten intéznem, hogy gazdit találjak, és minden savat én kaptam a nyakamba, pedig nem is az én kutyám volt. Nem preferálom ezt a jelenséget.
Én megfogadtam, nem lesz háziállatom kisbaba mellé, amit be is tartottam, meg amúgy sem akartam lakásba állatot, nem kell plusz nyűg. Hörcsög lett kompromisszumként egyik gyereknapra, mikor már a kicsi is elmúlt 3 éves.
Aztán tavaly nyáron nem is tudom milyen indíttatásból, hoztam egy akkor 8 hetes kiscicát.
Rengeteg kárt okozott már, sokmindent tönkretett, lepisált mindent 🤬
De imádom és nem adnám semmiért.
Én nem tervezek több gyereket, de ha már idehoztam a cicát (amit éveken àt teljességgel kizàrtnak tartottam, hogy megtörténjen), és felelősséget vállaltam érte + kötődik hozzánk, nem fogom elpaterolni.





Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!