Mikor mentetek szülési szabira és mit csináltatok, amíg nem jött a baba?

Tényleg nem bántás lesz amit írok, de már MOST elkezdődött egy önismereti utazásod(mindenkinek,csak rengetegen nem veszik észre),és még nagyon időben vagy,hogy tréningezd magad arra,hogy egyedül sem áll meg az élet,és fel kell találnod magad,mert nem mindig van aki szórakoztasson téged.(őszintén nem értem,hogyan lehet az internet és a mai modern technika világában unatkozni,mikor 1000 életre való,film/könyv/tanulmány/nyelv/ és otthon végezhető hobbi/kreatív dolog,érhető el századmásodpercek alatt,szinte bármilyen témában).Mert ezzel a mentalitással fog az "anyaszerep" bedarálni, aki még a főiskolás gyerekétől is elvárja,hogy szórakoztassa.

Pihenjél,meditálj,jógázz,olvass,filmezz,ALUDJÁL amennyi jólesik,mert most ezeknek van itt az ideje,nem kell mindig "produkálni" valamit.És adj hálát,hogy ezt a kényelmet megengedheted magadnak,mert nők százezrei élnek/dolgoznak éhbérért gyárakban/földeken szülésig,mert különben éhen halnának.

(és csak úgy élvezd a csendet,mert a következő 15évben,ebből lesz a legkevesebb,és rettentően fog hiányozni)

A teljes terhességem táppénzen töltöttem, abból az utolsó 10 hétben gyakorlatilag csak zuhanyozni, enni, pisilni kelhettem fel, orvosi utasításra.

Valahogy túléled basszus. 😃

Első gyermekemmel 38 hetesen mentem szabira, én is nagyon szerettem dolgozni, de akkor már a főnököm szabályosan hazaküldött, nehogy bent szüljek meg :D

Nekem is uncsi volt az utolsó 2.5 hét, simán dolgozhattam volna végig, ez a pihenés nekem sem megy, egyfolytában takarítottam, főztem, alig vártam, hogy a férjem hazaérjen :)

A második gyermekemmel viszont nehezebben indult a terhesség, a vége felé már elég fáradékony voltam, vele a 37. héten mentem szabira.