Ha napi szinten találkoztok egy másik családdal, foglalkoztok ezzel? Illetve, nálatok mi a szokás?
Közel lakunk, osztálytársak a gyerekek, 90%-ban együtt megyünk játszóterezni. Kialakult az, hogy amikor sokáig ott vagyunk, mivel éhesek a gyerekek, ha nincs maradék uzsonna, ehetnek valami nasit. Ez általában zacskós, több darabos dolog. De van, hogy egy Dörmi, vagy valami más egy darabos. Ilyenkor a másik gyereknek is viszünk (illetve ott 2 van, nekem 1). Az enyém nem egyszer az uzsonnáját osztotta 3 felé. Volt hogy már a másik 2 gyerek kereste, hogy maradt-e uzsonnája az enyémnek, és volt, hogy megjegyezték, az enyém magának magyobb darabot tört - a sajátjából, ugye... Ha én sütök valami pogácsa félét, viszek nekik magammal, ő sose készül.
Mindegy.
Mostanában viszont többször jöttek úgy, hogy a másik szülő a sajátjainak hozott egydarabos apróságot (150 ftos dologról beszélünk), de az enyémnek nem hoztak, pedig fixen együtt megyünk azon a napon. Lehet ez szándékos, vagy figyelmetlenségből? Vagy célzás, hogy hagyjunk fel ezzel a szokással? Én viszem túlzásba ezt a dolgot? Én szívesen adnék a másik kettőnek is, de azért az nem fair, hogy ez csak egyirányúan működik. Leginkább az zavar, hogy odajönnek és árgus szemekkel nézik, hogy az enyém mit eszik...nekem van kb lelkiismeretfurdalásom. De ha ők kapnak, úgy adják elő a gyerekek, hogy "van nyalókám, anya vette nekem meg a tesómnak" - mire én: "oké..."- gyerekek...de na.
Hülye vagyok hogy ilyenen agyalok? Vigyek én is Csak az enyémnek?
válasza:Szerintem nagyon gáz a játszótéren evés/közösködés. Koszos ,retkes kezükkel mimdent is össze fogdosnak. Mondjuk azt se értettem hogy miert kell a bölcsi/ovi öltözőbe etetniba gyereket. Vonuljatok már ki és ott mocskoljon,morzsázzon a gyerek és ne az öltözőben.
Sose vittem kaját a játszóra oviba,úszásra...
Ha kapott valamit megvárta míg kierünk vagy a kocsiba ülünk
19#, 20# megintcsak nem erre irányult a kérdésm de leírom, hogy értsétek, én hogy csinálom.
Először is, nem este 7-8 írtam hanem 6 - fél 7. Meg nyilván nem minden nap megyünk ki, hanem időjárás függő is, meg ha fátadt akkor sem megyünk.
A délután így néz ki: Általában munka után van fél órám, ezalatt szendvicsnek valóért, gyümölcsért beugrok a kisboltba (még ha ezt is hiszitek, de igen, odafigyelek a kiegyensúlyozott étrendre - a nasi pont addig tart ki, amíg hazamegyünk rendes vacsit enni, így értettem korábban és kell az élvezet és a mérsékelt cukorfogyasztás is a szervezetnek). Ezután otthon lerakom a cuccokat és megyek vissza a gyerekért - szerencsére minden közel van. Ha nem marad időm, akkor játszótér után beszaladunk mi a gyerekkel, vagy hoz a férjem. Ebédről hétköznap nem kell gondoskodnom, mert a gyerek a suliban, mi a munkahelyen be vagyunk fizetve. A nagyobb házimunkák és főzés hétvégén vannak, de mosógépet be lehet idözíteni hét közben is és akkor jár le mire hazamegyünk, porszívózas naponta 5-10 perc hiszen alig vagyunk itthon, rendetlenség sincs. Mosogatás ugyanennyi, mert ugye csak néhány tányér, kés, uzsonnásdoboz...
A tanulás: házit napköziben megírja, tanulni még nem nagyon kell vele, mert csak másodikos, amit feladnak pl. verstanulás, az pikk-pakk megvan neki (de ezt is össze szoktam igazítani, hogy mosogatás közben felolvassa felmondja én meg hallgatom). Majd amikor nagyobb lesz, biztosan több idő kell az itthoni tanulásra, akkor majd alkalmazkodunk a helyzethez (szerintem akkor fogom azt csinálni, hogy péntek este főzök szombatra, szombat este meg előkészülök vasárnapra és ógy a két délután még mindig szabad marad - de hétkozben akkor is menzások maradunk, mert ha megkönnyóthetem a dolgomat, akkor miért ne - én így látom). MOST viszont ez van, és teljesen működőképes a dolog.
válasza: válasza:
válasza:Én az alábbit mondanám:
"Szia, figyelj, látom, hogy mostanában hozol a gyerekeknek nasit. Eddig mindig, amikor vásároltam, vagy hoztam az enyémnek, akkor igyekeztem gondolni a tieidre is, hogy ne legyen vita a gyerekek közt az osztozkodásból. Megértem, ha neked esetleg neked ez teher, vagy nem jut eszedbe, de meg tudnánk beszélni akkor egy közös policyt a délutáni nasikra? Mert az enyém természetesnek veszi hogy közös a kaja oda-vissza, de látom, hogy ez kellemetlenséget szül. Szóval lehet az felőlem, hogy mindenki csak a magáénak hoz, vagy az is lehet, hogy felosztjuk a napokat, egyszer te hozol mindnyájuknak, egyszer én, vagy nindig mindenki hoz mindenkinek. Neked melyik feküdne a legjobban? Csak mert ha ezt előre megbeszéljük, akkor a gyerekeket is ennek megfelelően tudnánk hangolni, hogy mit tekintsenek közösnek, és mit ne, és akkor kevesebb lenne a csalódás. Mit szólsz?"
20# igen, azt felfogtam, köszi. Ezért is kérdeztem az egészet, nekem valahogy kellemetlen úgy ennem ismerős előtt úgy, hogy meg sem kínálom, ha neki nincs, gyereknél meg pláne ezt érzem... még ha az egy péksüti is. Meg valahogy eddig mindig ezzel találkoztam a játszótéren, ezért dilemmázok/dilemmáztam, de akkor megpróbálom ezt a vonalat követni.
25# igen csak eddig rajongott. Meg akkor nem kéne mondania legalább annyit hogy köszi de nem kellett volna? Az is egy jelzés lenne.
válasza: válasza: válasza:Nem tudom de szerintem ez a nagy közösködés soha nem vezet jóra. Elkezdesz feszengeni, adjak ne adjak, hozott nem hozott.
Én ennek nem vagyok a híve. Az ha néha valakitől elfogad egy szem cukrot oké, de uzsit megosztani, dörmit is vinni a másiknak nekem sok.
Egyébként ezt meg lehet beszélni a gyerekkel és megérti.
Gyerekkoromban sokat voltam a nagyszüleimnél hétvégén. Ott ugye minden volt süti, üdítő. És ha jöttek a barátok én osztogattam. Már benyúltak a hűtőbe üditőért. Akkor a mamám elmagyarázta, hogy ez nekem van és mértékkel. Másoknak nincs. Nem normális hogy benyúlnak a hűtőbe. Be is lett szűntetve. Megértettem. Barátok megmaradtak ennyi.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!