Miért kicsinylik le sokan a gyerekvállalás költségeit?

29. Tök jót írsz, de a másik fele, hogy az sem életminőség, hogy ha egy kajarendelést vagy programokat sem engedsz meg.

Én is szeretek félretenni, nem ellened, csak a gyereknek is kell a program meg a rászánt idő.

De az óvis költség nem tétel, de majd ha kell az egymilliós bicikli mert pl bicikliversenyző lesz, meg a telefon, laptop, az már tétel.

Csak az óvis lányomnak a kèt teljesen alap tábor összesen 80.000 forint plusz amiket még meg kell venni. És mennie kell mert 9 hét a bölcsi plusz óvi bezárás, ennyi szabim még nekem sincs.

30-as, de szerinted mit áldoz be? Mert ha valaki a létminimumon él, akkor értem amit írsz, de én azt szoktam mondani, hogy a hallotti öltönyön nincs zseb... A végén minden a gyerekeinké lesz és szerintem ez ösztönző.

Ha valaki "megspórol" mondjuk havi 150 ezer forintot azon, hogy nincs gyereke, az évi 1,8 millió. Mit csinál vele? Elmegy évente valami exotikus nyaralásra? 5 év múlva bedobja egy ingatlan önerőnek? Hány százaléknál látod ezt? Mert én nem soknál, de ha mégis, ám legyen. Dejó! Lesz pénze pénze, meg mégtöbb pénze utazni, szórakozni, stb.... és az út végén mit csinál a felhalmozott javaival? Az államra hagyja? Akkor megérte?

33. " és az út végén mit csinál a felhalmozott javaival"

Elköltjük arra hogy éljünk, magunkra, egymásra, a kiskutyáinkra, szórakozásra, és ha életünk végefelé marad akkor mi pl arra használjuk a pénzt, hogy segítsünk annak aki rászorul, àllatmenhelyeknek adományozzuk.

Nem kell ahhoz gyerek, hogy hasznos, jó dolgokra fordítsa az ember a pénzét.

Hát pl ezekre az élvezeti dolgokra, kinek mi, lehet akár egy új képzés vagy költséges hobbi. Persze nehéz elvalasztani, hogy szülőként a pénz az erő vagy az idő hiányzik egy normális életminőseghez.

Másrészt én inkább az alapvető egzisztenciális kockázatot látom, hogy az ember pl nem magának vesz egy lakást, hanem lesz egy négy másik emberrel közös lakása. Vagy ha valakinek van akkor csak odaköltözik és ő ott senki. A megkeresett pénze meg a gyerekekre megy el.

Nézz meg egy válás pl ahol nem olyan szerencsésen zajlik. Persze ez a szempont is keresetfüggő, de aki nőként jól de nem extrém jól keres, nincs saját lakása kezdetben (tehát vagy közös ingatlant kell szerezni vagy a másikéba költözni), az szerintem jelentős kockázatot vállal. Azért is én ettől nagyon szeretném megvedeni a gyerekeimet.

Vagy az eü költségek. Például egy sérülés után nem tudja ellátni a munkáját, de 3-4 év múlva műtenék meg (várólista. Magánban ugyanaz az orvos a jövő héten másfél millióért. Nem ismeri el a biztosító a sérülését, perelhetne, de nincs pénze. A perköltségből fizethetné a műtétet és akkor tudna dolgozni.

Nekem ez pl egy betegem, de tényleg csak egy példa, hogy sajnos nem okos dolog minden pénzt kiadni és reménykedni, hogy sosincs baj.

34-es, kinek mi... Én nem látom értelmét azért dolgozni egy életen át, hogy utána eladakozzam az életem során összeszedett anyagi javak maradékát. Dehát nem vagyunk egyformák.

Az utazás, élet, kiskutya, adományozás és társai meg simán működőképes normál helyzetben gyerek mellett is. Nem kell gyerek ahhoz, hogy értelmes dolgokra költsük a pénzt, de fordítva is igaz, attól hogy van gyerekem, az nem jelenti azt, hogy csak és kizárólag rá költünk és neki gyűjtögetünk!

Szerintem azoknak a legnagyobb teher, akik nem elég gazdagok ahhoz, hogy elhanyagolható legyen a költség, de nem is olyan szegények, hogy mindegy legyen.

Hanem akkor tud eleget adni, ha kb megszakad. És már azért él egy olyan szinten, hogy ne akarja a gyereket a "sajnos nincs"-hez szoktatni.

Szerintem a csok pont ezt a réteget viszi a zsákutcába. Mert addig oké hogy meglesz a nagyobb ház, de vajon fenn tudják-e tartani anélkül, hogy megszakadjanak?

Én éltem panelben, pár év alatt minden felújítottam, összegyűjtöttem egy használt autó árát. A házunkban csak a szigetelése a kétszeresébe került mindennek, amit korábban kiadtam.