Akinek olyan iskolába jár a gyereke, ahol magatartásnál a hangnemre is figyelnek és úgy érzi szigorúak az elvárások?
Milyen formában lehet mérges/csalódott a gyereked? Milyen formában engedélyezik, hogy kifejezze, hogyha valami igazságtalan/rosszul érzi magát egy történéstől? Melyik az, amelyik még rendben van? Nyilván hétfőn megkérdezem az ofőtől is, csak ezen kattogok, hogy csak nem várhatják el, hogy faarccal mondja, hogy "ejnye Tibi ez nem szép, te már választottál magadnak, nem szeretném odaadni az enyéimet, mert meggondoltad magad, ráadásul a tiéd már készen van".. ilyet egy felnőtt csinál(már amelyik elég türelmes ehhez), nem egy kisgyerek.
Az már nyilvánvaló, hogy az asztalra nem csaphat tenyérrel(kicsit) mikor másodszor ront el 1 méteres girlandot(amitől bennem is felmenne a pumpa, ha állhatok neki harmadszor a hajtogatásnak), amit életében először csinált, mindenki másnak meg rutinja van..és előzőnél meg nem kérhet segítséget, különben nem tud együttműködni és nem kedves. Nyilván nem az, de miért kellene odaadni az előre választott feladatot, csakmert valaki meggondolta magát és az övét szeretné inkább, miután a kissrác már elkészítette a sajátját, tehát csere nem is lehetne, csak úgy jótékonykodás? Nyilván kedves lenne tőle, de nem kell odaadnia szerintem, akkor se, ha szomorú lesz a másik, hogy rosszul választott elsőre, hisz nem kap semmit cserébe, mert a gyerek feladata már kész, az övé meg, amit akar az nincs. Az mondjuk igaz, hogy az én gyerekemnek két feladata volt, a másiknak csak egy, de így a másiknak lenne két feladata, az enyémnek meg egy. És az enyém választott utoljára az elején, tehát még csak nem is ő "osztotta ki", hanem megegyeztek, hogy ő csináljon kettő részt, a másik két gyerek meg egyet szeretett volna csak.
Aztán mikor színezésnél valaki hátrafordulva sürgette(másik gyerek, akinek köze nem volt a feladathoz és még volt bőven idő) mérges lett és rászólt, hogy ne piszkálja, akkor egy másik hátrafordult, hogy mivel piszkálják, és az enyém meg rászólt, hogy hagyjál már, semmi közöd hozzá.. és ő volt a rossz, mert, ha kedvesen kérdezik illik válaszolni(órán). Nem hiszem, hogy meg kellene osztania random gyerekkel a problémáit, ha nem szeretné, pláne hogy órán nem lehet beszélgetni és így bajbakeverik, hogy beszélnek hozzá.
Székfoglalónál lelökték a földre, miután rajta ült a széken és nem emelheti meg a hangját, nem lehet dühös/csalódott, nem mondhatja, hogy nem fair, mert más szabályokkal ismerte(miután ráültél már a tiéd a szék a gyerekem szerint, itt meg utólag be lehet furakodni a gyengéknél) és miután lelökték derült ki, hogy ilyet is lehet, mikor ő bunkóságnak/csalásnak vette és felemelte a hangját.
Tök furcsa, mert az előző helyen annyi volt az elvárás, hogy ne rongálj, ne verekedj, ne kiabálj, fogadj szót és csináld, amit mondanak, ne zaklass mást, ami simán működött(az enyémnél, néha kiabált, mert a többiek loptak és verekedtek, zaklatták, és aki ilyeneket csinált, azokat utálhatta/haragudhatott rájuk és nem kellett kedvesnek lennie), itt pedig mintha etikettet példásan betartó terézanyákat szeretnének érzelmi megnyilvánulások nélkül bexanaxozott arccal mondva, hogy "mérges vagyok, csalódott vagyok, nem igazságos, senki sem szólt" és érvelve, amire még felnőttek sem képesek sokszor, nemhogy kisgyerekek.
Én pl most mérges vagyok és látszik is az arcomon, ha szóban mondanám nem hangzana nyugodtnak és nem is kell, hisz mérges vagyok, mérgesnek hangozzon! Tök igazságtalan elvárások ahhoz képest, hogy üvöltenek a tanárok, ha valaki rendetlenkedik, egyszer annyira, hogy inkább vártam az ajtónyitással.
Főleg gyerekektől, méginkább alsósoktól ilyet elvárni.. hát hogy lehetne?
Na mindegy, szóval ma több ilyesmi érte a gyerekem, a tanárok panaszkodtak az ofőnek, mint kiderült, hogy nem kedves, mert egész nap kézműves volt, csoportmunka és játék, és lett konfliktusa(normál tanórákon és sima szünetes, udvari játéknál nincs), és megijedtem, mert mesélte a gyerek, hogy itt van egyes magatartásjegy is(nyilván azoknak, akik verekednek, nem fogadnak szót.. ez minket nem érint), de hogy még az érzelmeit is elnyomnák, mikor tök minimálisan mutatkoztak meg..nem üvöltött, nem káromkodott, nem verekedett, és így is sérelmezik annyira, hogy az ofőhöz továbbítják, hogy nem kedves és az egyiknél nem volt együttműködő( mert nem adta oda a feladatát, mikor a másik kérte, és ő volt felháborodva, hogy miért kellene) Az eszem megáll.
Nyilván a gyerekem nem képes a saját érdekeit szóban védeni, részben mert eleve ügyetlen ilyen téren, egyszerűen a beszédközpontot mintha lefagyasztanák az érzelmei, így általában csendben marad, szégyent él meg és csúnyán néz, vagy rövid mondatokat mond. Részben meg mert kisgyerek és nem érvel és lát át ok-okozat összefüggéseket részletesen, így mindegyikből rosszul jött ki.
Na kiadtam magamból, új suli, első játékos nap, eddig egyik tanárnak sem volt problémája a gyerekemmel, mert alapvetően rendes, szófogadó, segítőkész, de hogy érzelmei se lehessenek, mikor igazságtalannak látja a helyzetet.. ráadásul szerintem megfelelő formában jöttek elő. Jó, az asztalra csapás nem teljesen, de azért határon van szerintem ebben a helyzetben. Nem egy kézműves gyerek, a girland pedig tényleg egyméteres(hazahozta), kétszer csinálta meg, életében először látott ilyet és egy kézműves nap végére maradt xedik kézműves feladatnak, és annyi volt a bűne, hogy "túl laza" volt és ki kellett megint bontani.. most komolyan, lehet dühös egy harmadikos, ugyanúgy a többinél is.
Na mindegy. Amint normális tanítás lesz minden rendben lesz megint, olyankor mindenki dicsérte és kedvelte, már segít is annak, aki nem tudja(mivel itt kedveli a gyerekeket), de úgy érzem igazságtalanok voltak és tartok tőle, hogy már látták így, és elkönyvelik rossznak, mondjuk rajtuk is nagy volt a nyomás, mert ünnep volt, de ők felnőttek. Képzett felnőttek.
Magamra is mérges vagyok, mert láttam, hogy feszült a gyerekem és nem hoztam haza, mert amúgy meg szereti az ilyen játékos dolgokat, és azt hittem rendben lesz, gondolhattam volna, hogy érheti ilyen, hogy máshogy ismer játékot és csalásnak veszi és akkor már felemeli a hangját. A francba az egésszel.
18# Pontosan, pedagógus a férjem. Elkezd ott asztalra csapkodni a gyerek,akkor nem csak egyest kap.
Kérdező,csapongsz össze vissza. Esküszöm olvasom amiket írsz és olyan mintha nem tudnád mit csinálsz, gyereknevelés 0,de amit gondolsz a világról,az egészről az is erős picit. Furcsa vagy. Picit sajnálom is a gyereket,mert ezt a sok hülyeséget te ültetted bele. Jártam egy képzésre,ahol nekem is volt egy feladat ami az istenért nem ment sokadjára sem,de nem caapkodtam az asztalt meg flegmáztam. Ha már most ilyen kaliberű,kisgimit szerintem is felejtsétek el,nem fogja bírni idegekel.
Kisgimi nem az ilyen gyerekeknek való.
Egyébként a tanárokkal beszéltél már? Megkérdezted őket hogyan látják a gyereket? Miben tudnál segiteni, hogy mire figyelj jobban? Lehet a gyerek teljesen megvezet téged. A dührohamait meg kezdjel el komolyan venni, ne neki adj még igazat. Ezzel csak megerősitést kep tőled, hogy ez így van rendben ahogy csinálja. Én már ezért megszídtam volna az enyémet. Ahelyett, hogy itt síród ki magad és várod, hogy igazat adjunk olyanban ami elfogadhatatlan leüllhetnél a gyerekeddel beszélgetni és elkezdeni fegyelmezni.
Ez egy óvodás szintű kézműves feladat. Ezen kiakad, csapkod, dühöng és szerinted ez ötöst ér?
Fordítva ülsz a lovon. Ez egy normális iskolában max. 3-as magatartás, véletlenül se példás.
Ha nem tetszik, vidd vissza a késdobálóba, ahol ez belefér a normába.
EGYET csapott az asztalra és nem erőből 3. alkalommal. Ma hibátlan napja volt(hogy nem egész nap kézműves van), a tanár(ofő, akinél az asztalra csapott) mondta, hogy a többi gyerek sokkal gázabb volt, mikor először jöttek és sokan még most is azok az osztályban, úgyhogy ő simán bizakodó, nem tragédia. Ma egyedül azért szólt rá, mert nevetett valakin, aki nem tudta megmondani az osztályban, hogy a szemete papír, műanyag vagy vegyesbe való.
Az én gyerekem kisgimibe való. Én is odajártam, az egyik legjobba, sokkal gázabb gyerekek voltak nála viselkedésre, beszólogattak órán, kellemetlen kérdéseket tettek fel tanároknak, drogoztak, ittak és egy kettő még lökdösődve verekedett is. Tanulni szeret, alkotni nem, minden órán aktív, előre dolgozik, plusz feladatokat csinál saját ötletből órán, itt is kb egyedül jelentkezik órákon, illetve szeret versenyezni egész jó eredményekkel. Van ismerős tanár is, akinek hibátlanul végigült 4 órás előadásából 4et, és az első 2,5 logikai feladatosnál még dolgozott is egy hang nélkül felnőttek közt, és hozzászólt érdemben, pedig sokan felfogni sem tudnák a feladatokat.
Szerdán befotózom a szalagot, ez NEM óvodás szintű feladat(a technika igen, a méret és a hossz nem), hosszabb, mint én, és 3 centis kockát kell hajtogatni belőle végig szorosan, nem tenyérnyi darabokat. Az én gyerekem SOSEM csinált ilyet, kicsit maximalista és mindenkinek ment körülötte(rutin, gondolom náluk nem lógták el az óvónők a feladatok oviban és suliban meg idejárnak, itt nem ismeretlen dolog), ő pedig megcsinálta egy hang nélkül kétszer egymás után, és csak azért kellett harmadszor is, mert laza lett. A többi gyerek egyet csinált csak. A tanárnője velem halál jófej, vele kicsit szigorú, de nem is baj, ha sokat vár, csak nincsenek képben, mi megy más sulikban, mert ez erős iskola többé kevésbé normális gyerekekkel, jó családokból, lelkes tanárokkal. Az egyik alsó-közép kategóriás suliból jön a gyerekem, túl nagy a kontraszt, amit tanulmányban meg tud ugrani, mert felkészítettem, de viselkedést nem tudtam pár órában pótolni naponta. Lehetnének elnézőbbek, holnap kicsit árnyalom a képet a tanárnak, honnan jön a gyerekem, pl mikor egy srác bemutatott neki, mert ő dolgozott órán és rá mert nézni, a gyerek meg büntetésben volt előtte ülve, a gyerekem megdobta ceruzával a bemutatás miatt, majd a tanár hallotta a koppanást, odanézett, kérdezte mi volt, elmondták, a tanár mondta, hogy legközelebb pofozd fel, ha bemutat, ceruzadobálás helyett. Amikor ez van bent, én nem tudok semmit tenni itthon.
Igen, hajnalonként többnapos sztoriról már csak így tudok beszélni.
Többet nem írok a kérdéshez, megoldódott a sztori, csak a gyerekem élte meg túlozva. A tanárnő egyébként mondta, hogy minden történést megbeszélnek egymásközt a tanárokkal, ami jelentősebb, és ez belefér, itt egész más a kommunikáció tanárok közt. A székfoglalósra is azt mondta, hogy hát igen, itt az a lényeg, hogy letold a másikat a székről. Ezt jó tudni, legközelebb így állunk hozzá, azt meg nem tudta, hogy azon ment a vita csoportmunkánál, hogy az enyém miért nem adja át az egyik feladatát a másik gyereknek, csak mert az kérte, neki csak az együttműködni képtelenség ment át, hogy a gyerekem vitánál otthagyta a csapatot és egyedül csinálta meg a csoportmunkát, amíg a többiek befejezték.
A szalagot befotózom mindenképp.
Épp tegnap volt egy eset a 10 éves lányommal.
Panasz volt rá, hogy igencsak csúnyán beszélt az egyik tanárával. Nem csúnyább mondott,hanem a hangsúllyal volt probléma és a hangerővel.
Az osztályfőnöke meg is szidta érte.
Mivel én nem találkoztam azzal a tanárral, és csak jövő héten lesz vele újra óra, akkor bocsánatot kell kérnie a tanártól, és itthon is büntetést kapott érte.
Fáradt volt, oké, elmondta...De ettől még nem flegmazunk a tanárral, nem emeljük fel a hangunkat rá.
Akkor sem ha éppen frusztrált az a gyerek
Ha én valakihez máshogy szólok, szintén elnézést kérek. A gyerek is kérjen elnézést...
Az osztályfőnöknek is helyeseltem, hogy leszidta.
A gyerekek nincsenek cukorból igenis nevelni kell őket, ha kell még is büntetni, érezzék a tettük súlyát.
Megjegyzem nem buta lány, osztályelső, okos lány.
Persze, nyilván pofozkodásra buzdítják az amúgy is beilleszkedésképtelen antiszociális kis virágszáladat a tanárok.
A bemutogatós nyilván azért mutatott be neki, mert, mint ahogy te magad elmondid, kicsikéd olyan arccal tud nézni, hogy 20 méterről ölni lehet vele, erre minden normális gyerek bemutatna neki, ami nem jó, de érthető. Erre ceruzával dobálja, amivel kiszúrhatja a szemét, és még majdnem meg van érte dicsérve.
Hát, ezt most vagy nem hiszem el, vagy ha így van, az régen baj.
Igen, látszik, hogy minden nevelési erődet a gyerek minizsenivé képzésére összpontosítod, ügyes, és mellé egy kis érzéketlen tudálékos flegma árulkodós gyerekszerű valami lett belőle, aki kineveti a másikat, amiért nem tud valamit, simán otthagyja a csapatot és egyedül duzzogva próbál megcsinálni valamit, ami nem megy neki, aztán elveszti a kontrollt, és csapkodja az asztalt.
Ez teljesen normális viselkedés, igen.
Miért vagy rákattanva erre a papír hajtogatásra?
A zömét nem érdekli,a 10 éves fiam se akar pillangót festeni, de ez volt a kiadott feladat és kész.
Pont megfelelő feladat arra, hogy megtanulja, azt is meg kell csinálni néha, amit nem
akar,nert a munkája része.
Mikor felnőtt lesz, se mehet
haza, mert az aznapi meló nem tetszik,vagy még nem csinált olyat és még a főnök is szólt valamit.
Az nagyon szuper, hogy jó
tanuló, de a szociális életét is pont úgy kell fejleszteni, mint a matek tudást.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!