Ha én “helyes” magyart beszélek a gyermekemmel, akkor van rá esélye, hogy nem ívódik belé a nyelvjárás, helyi kiejtés?

A férjem szlovákiai magyar, Szlovákiában is élünk. Én mindössze 1,5 éve. Először is kijelenteném, hogy semmi bajom a tájszólással, nem nézem le érte az embereket, különlegesnek is tartom, és a férjemet is úgy szeretem, ahogy van, noha neki is megvan a jellegzetes beszéde.

Mindezek ellenére örülnék, ha a lányunk majd szépen beszélne magyarul. Persze, a szép szubjektív. Csak szeretném, ha “magyarosan” ejtené ki majd a szavakat. Tudom, hogy Magyarországon is vannak jellegzetes kiejtések, jellegzetes szavak (biztos én is hordozok ilyet), de a felvidékit bárhonnan felismerem/felismeri az átlag ember, ezért így fogalmaztam meg a kérdést.

Tehát, ha most egész pici korától kezdve tőlem a “szép” magyar beszéded hallja, de az édesapjától és elég nagy valószínűséggel majd a kortársaitól is a helyi nyelvjárást, akkor melyik esélyesebb, hogy ráragad?

Még picike, 2 hónapos.