Miért büntetés az egy gyereknek, hogyha a saját testvérével kell egy szobában lennie?

12, nem a 7-es vagyok, de képzeld, nálunk én vagyok az egyetlen, aki alig várja, hogy nagyobba költözzünk.

A gyerekeim (8 és 4, vegyes páros) jelenleg a legapróbb jelét nem mutatják annak, hogy külön szeretnének lenni.

Állandóan, de állandóan egymás hátsójában és a mi fenekünkben vannak. Éjjel se hagynak nyugtot, átjárkálnak, igénylik a közelségünk. Annyi magánszférám sincs sokszor, hogy ne törjék rám a fürdőszoba ajtaját. Ha a nagy tanul, se húzódik el, jön utánam a konyhába is.

Ha rajtuk múlna...

15, nem olyan nyilván. Fentebb van aki már a 3 évessel példálózik, hogy mekkora nagy szüksége van az egyedüllétre. Sokan azt is halálos bűnnek tartják, hogy két kisgyerek osztozik a szobán.

Részemről remélem, hogy eljutunk oda, hogy nekem saját szobám legyen, ha nekik nem is kell, de azért a mai lakáspiaci helyzetben kissé azért úri murinak érzem. Felénk egy megfelelő méretű (3+1) lakás 70 milliótól indul. Még az 1 milliós nettónkkal is kihívás. Inkább élek jól, minthogy teli sírjam a parnám egy nagyobb lakásért, de azért lesz. Előbb utóbb.

Én nem értem ezt a privát teret. A gyereknek kell, de olyan szülőkről még nem hallottam, akiknek külön szobájuk van. Mihez szükséges az a privát tér a gyereknek, amire a felnőttnek nem?

És nem kifogás, hogy a szülők szeretik egymást, mert jó esetben a testvérek is. Ráadásul nem is igaz, mert hányan sínylődnek ócska házasságban, mert összeköti őket a CSOK, vagy ki tudja mi. Biztos nekik is szükségük lenne privát térre és nincs.

Most nem majdnem felnőtt gyerekekről beszélek, akik már nemi életet élnek, hanem olyan 6-8-10 évesekről, akik a gyik népe szerint örökre lelki sérültek lesznek, ha nincs privát terük.

#18, nekem az volt a gondom 6-8-10 évesen, hogy a húgom neveletlen barátnői piszkálták a cuccaimat. Eltűnt a ceruza meg a radír az asztalomról, mert megnézték, aztán valami random helyre letették. Mert túl kicsi volt a közös szobánk, így nem lehetett elszeparálni.

Szerintem a felnőtteknek is van igénye erre, de ha nincs, önként mondanak le róla. Vagy ha nem jut, akkor is a saját döntéseik következményeit viselik.