Elválnátok, ha utána kevés pénzzel tudnátok nevelni a gyerekeiteket?
A férjemmel 10+ éve vagyunk együtt, 3 és 1 éves gyerekeink vannak. Én meg besokalltam :/
Valamikor nagyon szerettem a férjem, de úgy érzem, rossz irányba változott meg, pláne, mióta megvannak a gyerekek. Teljesen belekényelemsedett abba, hogy itthon vagyok, nem segít, a kicsiket szereti, de nem foglalkozik velük minőségileg.
Cserébe folyton cseszeget, amúgy mindenkit, már anyósom is összezördült vele, hogy hagyja már abba a folytonos kötözködést mindenkivel. Mindig panaszkodik, satöbbi, kár lenne részletezni, de lassan már minden este rossz hangulatban telik el, nincs hét ordítozós veszekedés nélkül, volt, hogy elment, aztán visszajött.
Valahol még szeretem, de azt látom, már nem működik a kapcsolatunk egyáltalán, hiába a megbeszélés, nem változik, nem is fog. Nem akarom, hogy a gyerekek állandó veszekedésben és vitában nőjenek fel, de...
... de nekem nincs senkim, nem tartom a kapcsolatot a bántalmazó családommal. Nincs segítségem. Ha a házunkat, cuccainkat eladjuk és elfelezzük, tudok venni egy kis 2 szobás lakást, meg marad némi tartalék, de ennyi. Nem tudom, hogy dolgoznék, ha folyton betegek a gyerekek és nincs kire bíznom őket, nem tudom, van-e munkahely, ami ezt tolerálja.
Szóval van egy alapvagyonom, de nem tudom, hosszútávon hogy élnék meg a gyerekekkel... Az én szüleim is elváltak, és kb. nyomorogtunk, félig a nagyszüleim tartottak el minket, náluk ettünk sokszor, ők vigyáztak ránk, míg anyánk dolgozott, de nekem még ennyi segítségem sincs ugye. És tudom, milyen borzasztó volt szegényen, nyomorogva felnőni...
Nem olyan válaszokat várok, hogy minek vállaltam gyereket, nem gondoltam 10+ év után, hogy ennyire kifordul magából a férjem. De azt érzem, nem tudjuk megoldani, el is mondta, hogy ő nem érzi magát hibásnak, nem fog változtatni.
Azt kell eldönteni, hogy ez egy inger döntés vagy megalapozott. A férjemmel nekünk is volt hasonló időszakunk, de miután újra munkába álltam feloldóttunk mindketten. A kisgyerekes időszak elég húzós, kérdés hogy miután elmúlik az első kb 5-6 év és utána a gyerekek is önállóbbak, a szülők is jobban ki tudnak mozdulni (több rokon barát jöhet már szóba felügyelet miatt) akkor mi lesz a két féllel.
Lehet hogy neked konkrét okod van arra hogy azt érezd, nem lesz ez így jó, de úgy látom sokszor munka/javítás/megbeszélés nélkül válnak az emberek.
Előbb azért csak próbáljátok meg, hogy 2-3 hónapig rendszeresen lepasszolod a gyerekeket és csak kettesben vagytok. Mondjuk heti egy nap vagy legalább 3 órára, amikor otthon lenne a férjed egyébként is. És mondjuk ilyenkor elmentek sétálni, hogy ne a legyen, hogy valami fontosabb otthon. A legtöbb párnak ennyi hiányzik és sokkal olcsóbb a fizetett segítség és kisebb trauma a gyereknek, mint egy rossz kapcsolat és a válás.
Természetesen egyébként jobb a válás, mint napi stresszben felnőni. Két gyerekre meg kb. a férjed fizujának 40-45%-a fog járni. Betegek meg nem szükségszerűen lesznek állandóan, az enyémek pl. nem voltak csak tipikusan olyan évi összesen 2-3 hetet, pedig voltak bölcsisek is extra válogatósak is. Ha meg olyan munkakörben dolgozol, akkor home office vagy kötetlen munkaidő a legjobb megoldás.
14es, ez az, passzolják le még a gyerekeket is jó ötlet:-D
Amúgy meg a bíróság 2 gyerekre nem fogja az 50%-ot adni, átlagban gyerekeknként 30-40 ezret ítélnek meg
Az én férjem is házsártos lett. Semmi nem jó úgy, ahogy van, úgy ahogy én csinálom, de sokszor én is az vagyok. Szerintem ezt fel kell ismerni, el kell fogadni és kezelni kell. Változott a köztünk lévő egység, a dinamikánk, a teljes életünk... nyilván ő is változott, az is lehet, hogy küzd ezzel, csak nem mondja. Nálunk pl. ez a helyzet. Nyomja a vállát, hogy felelős értünk, az az első, hogy a gyerekek és én rendben legyünk lelkileg, anyagilag, mindenhogy és ettől néha "meghülyül", kötekedik, befordul. Szerintem ez érthető. Neki is kell találni gőzkieresztő pontokat, nem nézheti mindig a mi érdekünket csak, kontraproduktív lesz...
A gyerekek érkezése krízis. Egy éves a második gyereketek, ti még ebben a krízisben valószínű benne vagytok. Le lehet pontozni, de én azt gondolom, hogy semmilyen megoldhatatlant nem írtál le, csak nem látjátok a fától az erdőt. Valószínű tényleg több időt kéne kettesben töltenetek, akár terápián is, hiszen a szeretet még ott van. Lehet csak elkommunikáltok egymás mellett, nem értitek egymást és nem találjátok az utat vissza egymáshoz. Könnyebb útnak tűnik válni és egyedül boldogulni, de biztos könnyebb? Szerintem nem.
Hacsak nem bántalmazó a férjed, a leírtak alapján én megpróbálnám menteni a házasságunkat. Értem, hogy nem akar változtatni, de azt biztosan tudja, hogy elhagyod a gyerekekkel együtt, ha nem próbálkozik?
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!