Mi a véleményetek erről a helyzetről?

Én ilyet nem tapasztaltam. Olyat igen, hogy nagyon el volt mélyülve valamiben a pasi, ezért nem vette észre azonnal, de amint kapcsolt, pattant is fel (nyilván nem álltak ott tömegével a kismamák, hanem egy valaki állt némileg távolabb). Tömegközlekedésen szoktam látni, hogy szinte sosem a férfiak adják át a helyüket (nemcsak terheseknek, hanem kb. senkinek), hanem nők, esetleg idősebbek a kismamáknak. Mondjuk ott legalább azt lehet mondani, hogy lehet, van valami baja, ami nem látszik kívülről, emiatt ülnie kell, egy nőgyógyászati váróban ez nem igazán mondható el :D.

Amúgy ha le akarok ülni, akkor biztos, hogy szólnék, de nekem sokszor kifejezetten jól esik ácsingózni, és amúgy sem ülnék le.

A férjem meg vagy ugrana magától, vagy ha ő nem venné észre, én szólnék neki.

Nem gondolom, hogy azok a férfiak akik elmennek a vizsgálatra a párjukkal, ne lennének gondoskodóak. Szerintem arról lehet inkább szó, hogy ez egy idegen környezet nekik, nem tudják mi vár rájuk, izgulnak, a párjukra, gyerekükre koncentrálnak, egyszerűen belemélyülnek másba és nem veszik észre magukat. Én hajlamos vagyok mindenen besérülni de ebben a helyzetben nem feltételezek rosszat, inkább figyelmetlenséget.

Terhességem alatt mindenki nagyon előzékeny volt velem, meg azóta is gyerekkel. Szerintem a társadalmunk sok sebből vérzik de a kismamákat meg a gyerekeket a többség udvariassággal kezeli még az amúgy bunkók is.

Legközelebb nyugodtan szólj, hogy ne haragudjanak de valaki esetleg át tudná adni a helyét mert nem érzed jól magad. Hidd el hogy mind felpattant volna és még vizet is hoznak meg legyeznek 3 oldalról. És legközelebb maguktól is jobban oda fognak figyelni egy ilyen után. Szóval még hasznos is lett volna. :)

Ó, én szülés után a gyermekágyas osztályon tapasztaltam ezt. Látogatási időben a frissen szült anyukák ácsorogtak a kis hálóingükben, az ifjú rokonok meg ülve nyomkodták a telefont. De nem akarok igazságtalan lenni, az egyik felajánlotta a helyét - az apósomnak... Ő mondta, hogy köszönJÜK, nem ülÜNK le, mire mindenki megnyugodott és ácsorogtam tovább... 😂

A mai eszemmel már lazán megkérnék valakit, hogy emelje meg a popsiját, hadd üljek le. Ha már maguktól ennyire tuskók.

Amúgy mások miatt én nem szóltam volna, ha nem kérnek meg rá kifejezetten vagy nem látom azt, hogy valaki annyira rosszul van, hogy mindjárt elájul. Én nagyon utálom azokat, akik mások helyett akarnak intézkedni (kivéve nyilván amikor magatehetetlen személyekről beszélünk). Szerintem a legtöbb felnőtt embernek van szája, hogy szóljon, ha szeretne valamit, rettenetesen irritáló, amikor egy ügyeletes jótevő (kutya nem kérte, hogy tegye meg) megy oda minden emberhez, hogy engedje már előre a postán a kismamát a sorban, amikor nekem meg mindjárt megy a buszom/rohannom kell haza a saját gyerekemhez/bármilyen egyéb dolgom van, de azt a küldeményt ha törik, ha szakad, fel kell vennem. És nagyon remélem, velem sem fogja ezt senki sem megtenni, mert borzasztóan kínos és kellemetlen. Jó, nyilván ez spéci helyzet, mert ezek a férfiak egész nyugodtan felállhattak volna, de na... szerintem, aki tud gyereket csinálni, az tud pár pasinak szólni, hogy szeretne leülni.

Viszont lehet, hogy a szolgáltatónak szóltam volna én is, mert ezt nekik kéne kezelni. De valószínűleg ők is látják a problémát, szóval lehet, semmi értelme nem lett volna.

'Mivel vagy külünb'

Arra, hogy te se vagy jobb annál, aki nem adja át a helyét automatikusan, mivel te meg nem akarsz konfrontálódni azzal, hogy nyíltan szemben oda mondod..

Nem a szolgáltató dolga..

Neked van problémád, ahhoz meg nem kell postást fogadni..

Gyermeked lesz, de ha már ilyen apró dologban sem tudsz kiállni magadért, hogyan fogsz a gyermekedért?