Nagyobb, már kamasz gyereketek mennyit van "befogva" a kistestvér körüli dolgokba?
Sógornőm szerint én egy hajcsár vagyok, és nem hagyom élni a nagyot.
Igen, vannak feladatai a pici körül, de ezek honorálva is vannak/lesznek. Meg szerintem ez segíti is a közöttük lévő kötődés alakulását, mert amúgy a nagy magától nem hiszem, hogy sokat foglalkozott volna vele a kezdetekben (14 év a korkülönbség, késői baba a második).
Például én az állandó éjszakázások miatt így az elmúlt félévben kellően kimerültem, most, hogy itt a nyári szünet, a hétvégi reggeleket átadtam a nagynak. Hétköznap alhat, ameddig akar, de szombaton és vasárnap kb. 7-től 9-ig ő van a babával, semmi extrát nem csinálnak, általában a nappaliban játszik vele, vagy kimennek a kertbe. Addig mi a férjemmel egy picit tudunk tovább aludni.
Vagy tanév ideje alatt nálunk az a szabály, hogy hétközben nincs barátnőzés, bandázás, iskola után jön haza. Két különórára jár összvissz, sportolni nem szeret, ezért kitaláltam, hogy délutánonként, amikor hazaért, menjen el babakocsival sétálni egyet itt, a környéken, kb. 1-1,5 órára. Úgy én is tudtam szusszanni, inni nyugiban egy kávét, ő mozgott, a baba meg aludt (babakocsiba, autóban azonnal).
Vagy, amin robbant a bomba, és lettem kikiáltva hajcsárnak, az az, hogy a családi, baráti rendezvényeken is aktívan kell a testvérével lennie. Ennek az az apropója, hogy kamasz, most van abban a korban, hogy a felnőttek cikik, sehová nincs kedve jönni velünk, mindenhol fél óra után kérdezgeti, hogy mikor indulunk már haza, mehetne-e hamarabb. Ezért kitaláltam, hogy oké, mehet hamarabb, de amíg ott van velünk, addig a húga rá van bízva, ő figyel rá, ő foglalkozik vele. Nincs anya gyere, apa vedd át. Tehát, például elmegyünk egy családi ebédre nagyszülőkkel, testvérekkel, legyen ez mondjuk egy 3-4 órás program (még beszélgetés, süti, kávé stb). Ő mehet 1-1,5 óra után, de abban az időben, amíg ott van, ő foglalkozik a babával, mi pedig tudunk kicsit beszélgetni másokkal nyugiban, nem kell 5 percenként felpattanni az asztaltól, hogy éppen miért van nyöszörgés, sírás.
Megbeszéltük, hogy ha a hétvégi reggeleket ilyen ügyesen viszi, szeptemberben kaphat új táblagépet.
Pénteken vendégeink voltak, sütöttem, főztem, szörnyű éjszaka előzte meg ráadásul. A nagylányomnak annyi volt a dolga, hogy porszívózzon és mosson fel, aztán ha felébred a pici, etesse meg és foglalkozzon vele. De cserébe másnap elmentünk ketten vásárolni, moziba, utána a kedvenc éttermébe még.
Én ezt nem érzem kihasználásnak, hajcsárkodásnak, mert ő is jól érzi magát, imádja a húgát, a pici is őt. Ráadásul jól is jár, mert mindig meg vannak ezek hálálva valahogyan. Akár programmal, akár úgy, hogy kap pénzt valamire, vagy pedig meg van neki engedve valami.
Aha, szóval hétköznap nem mehet suli után sehova, nincs barátnőzés meg bandázás, mert hétköznap "tanuljon", de azért a kistesót tologatni másfél órát minden hétköznap délután az belefér a tanulás mellett is. Érdekes... Ja megvan, mert a barátnőzés neki lenne jó, az meg, hogy elviszi a babát és te másfél órán át szabad vagy, neked jó. Szóval azt szabad, sőt, kötelező...
Az a szerencse, hogy valszeg már elég nagy ahhoz, hogy értse, hogy nem a testvérére kell haragudnia, hanem rátok. Így vele talán majd jó kapcsolata lesz kb 4 év múlva ilyenkor is, amikor tőletek lelép.
"A nagylányomnak annyi volt a dolga, hogy porszívózzon és mosson fel, aztán ha felébred a pici, etesse meg és foglalkozzon vele. De cserébe másnap elmentünk ketten vásárolni, moziba, utána a kedvenc éttermébe még."
Ezen felszaladt a szemöldököm. Közös program a nagylányoddal nem alap néha? Komoly, hogy neki ezért cserébe "dolgoznia" kell nektek?
Szerintem is sok, amit tőle vársz. Hétvégi koránkelés, napi sétáltatás, kinti programokon felügyelet... Hogy néha játsszon vele, vigyázzon rá, vegye ki a részét a házimunkából, az oké, de ez sok. Én inkább azt próbálnám elérni, hogy önként és szívesen foglalkozzon a testvérével, ha meg nem akarna, akkor hagynám, nem az ő gyereke. kamasz, az a dolga, hogy tanuljon, barátnőzzön, bulizzon, nem az, hogy folyton kisgyereket pesztráljon. na meg ez, hogy "tabletet kapsz, ha viszed a hétvégi reggeleket" szintén nagyon gáz szerintem. Nem segíti a jó testvéri kapcsolat kialakulását, hisz nem azért vállalja be, mert szeretné, hanem mert le van fizetve.
Hú, hát ez így gáz. Nekem 8 év van a két gyerek között, a fiam most 11, a lányom 3 éves. Eszembe nem jutna ilyenekre befogni. Mi vállaltuk a második gyereket, nem ő. Az pedig,hogy a közös program nem alap dolog, hanem fizettség, hát no comment...
Nagyon elgondolkodnék a helyedben, hogy milyen anya vagyok.
11 évesem van és 5 hónaposom. Semmit sem várunk el tőle. Ha nagyon nyűgös a baba, a nagy meg az ebéd miatt türelmetlen akkor megkérem, hogy akkor sietek az ebéddel ha lefoglalja 10 percre, de ez sem mindennapos, sőt..
Szereti fogni, foglalkozik is a kicsivel egyébként magától is. Nincs ráerőltetve.
Hétvégén szombaton én kelek a férjem alszik, vasárnap pedig a férjem a babához kel míg alszok. Nem jutna eszembe a másik gyerekre bízni.
"Iskola után miért kéne mennie bárhová?
Arra ott van a hétvége, akkor mehet, amennyit akar."
De azért keljen is fel 7-kor a testvéréhez, mert ti aludni akartok.
Nem azt mondom, hogy minden nap este 9-kor essen haza, de hogy hétvégén egyáltalán nincs megengedve semmilyen program a barátaival, mondjuk heti pár alkalommal suli után 1-2 óra, na az gáz.
"De hétközben tanuljon."
De azért minden hétköznap iskola után vigye le a testvérét 1-1,5 órára.
Ez is ugyanúgy elveszi az időt a tanulástól, mintha suli után kicsit még barátnőzne. Ne haragudj, de ez, hogy "azért vigye le a húgát minden nap, hogy mozogjon", mondvacsinált indok. Ennyit akkor is mozogna, ha mást csinálhatna az otthonon kívül. A valódi ok az, hogy te nyugiban lehess.
Amit a családi összejövetelekről írsz, az is furcsa. Oké, hogy nincs kedve ezekhez, de nehezen hiszem, hogy soha senkivel, semmilyen beszélgetésbe nem akar bekapcsolódni. Így konkrétan bébiszitternek viszitek. Kicsit sem érzed ezt cikinek a rokonok előtt?
"de hogy hétvégén egyáltalán nincs megengedve semmilyen program a barátaival"
Korrigálás: hétköznapokon.
Egyetértek a legtöbb válaszolóval. Ez nagyon kemény. Annyit fűznék hozzá hogy szépen ki lesz közösítve minden baráti körből ha hétköznap soha sehova nem mehet. Egy idő után nem is fogják hívni hiszen úgyse megy soha sehova.
A kérdésedet olvasva végiggondoltam hogy nálam hogy telt 14 éves korom körül egy átlagos iskolai nap. Az órák után többnyire hazamentem. De azért heti 1-2 alkalommal az osztálytársaimmal még elmentünk ide-oda. Fagyi süti nézelődés sétálás... Az is külön program volt hogy bementünk az Árkádba Szegeden órákra tátogni amikor megnyílt... 😅
26N
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!