Nagyobb, már kamasz gyereketek mennyit van "befogva" a kistestvér körüli dolgokba?

Sógornőm szerint én egy hajcsár vagyok, és nem hagyom élni a nagyot.

Igen, vannak feladatai a pici körül, de ezek honorálva is vannak/lesznek. Meg szerintem ez segíti is a közöttük lévő kötődés alakulását, mert amúgy a nagy magától nem hiszem, hogy sokat foglalkozott volna vele a kezdetekben (14 év a korkülönbség, késői baba a második).

Például én az állandó éjszakázások miatt így az elmúlt félévben kellően kimerültem, most, hogy itt a nyári szünet, a hétvégi reggeleket átadtam a nagynak. Hétköznap alhat, ameddig akar, de szombaton és vasárnap kb. 7-től 9-ig ő van a babával, semmi extrát nem csinálnak, általában a nappaliban játszik vele, vagy kimennek a kertbe. Addig mi a férjemmel egy picit tudunk tovább aludni.

Vagy tanév ideje alatt nálunk az a szabály, hogy hétközben nincs barátnőzés, bandázás, iskola után jön haza. Két különórára jár összvissz, sportolni nem szeret, ezért kitaláltam, hogy délutánonként, amikor hazaért, menjen el babakocsival sétálni egyet itt, a környéken, kb. 1-1,5 órára. Úgy én is tudtam szusszanni, inni nyugiban egy kávét, ő mozgott, a baba meg aludt (babakocsiba, autóban azonnal).

Vagy, amin robbant a bomba, és lettem kikiáltva hajcsárnak, az az, hogy a családi, baráti rendezvényeken is aktívan kell a testvérével lennie. Ennek az az apropója, hogy kamasz, most van abban a korban, hogy a felnőttek cikik, sehová nincs kedve jönni velünk, mindenhol fél óra után kérdezgeti, hogy mikor indulunk már haza, mehetne-e hamarabb. Ezért kitaláltam, hogy oké, mehet hamarabb, de amíg ott van velünk, addig a húga rá van bízva, ő figyel rá, ő foglalkozik vele. Nincs anya gyere, apa vedd át. Tehát, például elmegyünk egy családi ebédre nagyszülőkkel, testvérekkel, legyen ez mondjuk egy 3-4 órás program (még beszélgetés, süti, kávé stb). Ő mehet 1-1,5 óra után, de abban az időben, amíg ott van, ő foglalkozik a babával, mi pedig tudunk kicsit beszélgetni másokkal nyugiban, nem kell 5 percenként felpattanni az asztaltól, hogy éppen miért van nyöszörgés, sírás.

Megbeszéltük, hogy ha a hétvégi reggeleket ilyen ügyesen viszi, szeptemberben kaphat új táblagépet.

Pénteken vendégeink voltak, sütöttem, főztem, szörnyű éjszaka előzte meg ráadásul. A nagylányomnak annyi volt a dolga, hogy porszívózzon és mosson fel, aztán ha felébred a pici, etesse meg és foglalkozzon vele. De cserébe másnap elmentünk ketten vásárolni, moziba, utána a kedvenc éttermébe még.

Én ezt nem érzem kihasználásnak, hajcsárkodásnak, mert ő is jól érzi magát, imádja a húgát, a pici is őt. Ráadásul jól is jár, mert mindig meg vannak ezek hálálva valahogyan. Akár programmal, akár úgy, hogy kap pénzt valamire, vagy pedig meg van neki engedve valami.