Mit tegyek, ha nem tudom eldönteni, hogy akarok-e gyereket vagy sem?
Nem vagyok biztos abban, hogy mit is szeretnék a jövőre nézve. Van más is így vele? Olyan rossz ez, hogy nem vagyok biztos abban, hogy legyen, sem abban, hogy ne legyen. Hogyan kaphatom meg a válaszom, hogyan tudnék bizonyosságra lelni? Lassan 25 éves vagyok. Igaz, idővel még lehet, hogy változhat a gondolkodásom és egyszer csak jön az érzés, hogy szeretnék babát és hogy készen állok anya lenni.
Azt tudom, hogy a párom szeretne majd a jövőben.
Viszont én sajnos nehéz családi körülmények között nőttem fel (nem anyagi dolgokra gondolok). Megtapasztaltam, hogy mennyire rossz, amikor nem számíthatok igazán a családomra, nem kapok elég szeretetet és figyelmet, sőt, ők azok, akik bántanak. A családomban van, aki súlyos mentális betegséggel küzd. Én magam is küzdök még jelenleg is azzal, hogy rendbe tegyem magam lelkileg.
Viszont mindig felötlik bennem, hogy talán sosem leszek teljesen egészséges mentálisan, én pedig nem szeretném kitenni a gyerekem annak, hogy egy "rossz" szülője legyen. Még ha nagyon szeretném is, egyszerűen úgy érzem, nem tudnám megadni neki azt, amire szüksége lenne. Sokszor magamnak is nehéz. :D
A másik meg az, hogy úgy érzem, ebbe a világba nem érdemes szülni. Végignézve, hogy én mennyit szenvedtem és még mennyit fogok, én ezt egyáltalán nem akarnám a gyerekemnek. Jobban húzok afelé, hogy nem szeretnék. Sokan jönnek azzal a kérdéssel, hogy tervezünk-e, szinte ez a "normális", hogy az ember családot alapít. Azt is tudom, hogy a párom szeretne és így nem biztos, hogy együtt maradunk, ha én nem. Viszont én is változhatok ebben a kérdésben is, csak kérdés, hogy fogok-e.
Mások már tinikorban tudják, hogy egyszer szeretnének anyák lenni, de mi van azokkal, akik huszonévesen sem tudják? Ez változhat? Kinél hogy volt?
válasza:Egyrészt előre beleképzelsz dolgokat, amiket vagy megcsinálnál a gyerekeddel vagy nem, de inkább nem. Annyira élénken él benned a rossz gyerekkorod, hogy neked akkor sem javasolnám még a gyerekvállalást, ha te magad akarnád.
Itt az én esetem. Én 28 éves koromig biztos voltam benne, hogy nem lesz gyerek, pedig stabil pasim volt. Ő akart 3-4 gyereket, de én tudtam, hogy nekem ő megfelel, de apaként elfogadhatatlan lenne. Szétmentünk és továbbra sem volt szükségem senkire. 2 évvel később jött valaki, aki rövid idő alatt megmutatta, hogy az élet hogyan lehet több a megfelelő társsal. Másfél évvel később megszületett az első, pár év múlva a második gyerekünk és mindketten fantasztikusak. Imádok anya lenni. Előtte elképzelni sem tudtam, mennyire komplex érzés és feladat, nem is voltam alkalmas rá.
Arra próbáltam rávilágítani, hogy talán a párodban sem bízol annyira, hogy vele vállalj egy ekkora feladatot.
válasza:Bőven ráérsz még, addig ne rágódj ezen.
Én 33 éves múltam és nem tudom, hogy akarok-e gyereket (párom egyébként szerintem jó apa lenne, sokkal jobb apa lenne, mint amilyen anya lennék én). Régebben még kamaszként olyan természetes volt, hogy biztosan lesz majd. Mostanra ez megváltozott, ahogy egyre több közeli barátnőm szült, látom, hogy nem biztos, hogy én vágyom erre az életre. Még akkor sem, ha a gyerek egyszer felnő.
Ezt csak azért írom, mert az emberek változnak.
válasza:Érdekes, de igaza van a 12-es válaszolónak, bennem is inkàbb a "nem kell gyerek" vonalat erősítette először, ahogy fiatalabb koromban kezdtek szaporodni a gyerekek a környezetemben :)
Aztán gondolom megértem rá, és már nem azt vettem észre az utcán vagy boltban vagy buszon stb., hogy milyen idegesítően üvölt egy gyerek, hanem hogy milyen aranyos, milyen kis okosakat mond, milyen jópofa dolgokat kérdez és hasonlók :)
2.
válasza:Én 3-4 évesen közöltem anyukámmal, hogy alig várom már, hogy nekem is lehessen saját gyerekem.
Közben leérettségiztem, szakmám lett (csecsemő és gyermekápoló) dolgoztam.. 25 évesen végül teherbe estem, 26. szülinapom után 2 héttel született meg a kisfiunk. Nekem teljesen természetes, hogy ő van, és hogy anya vagyok.
Viszont van egy velem egykorú barátnőm, aki 15 éves kora óta nem akar gyereket, és nem is tűnik úgy, hogy változna a helyzet..
Szerintem csak gondolkozz el, hogy számodra mi a “pro/kontra” a gyereknevelésben, és majd billeni fog valamerre a mérleg nyelve.
Az is lehet, hogy pár hónap, 1-2 év múlva teljesen máshogy fogsz gondolni erre, és “beüt”, hogy te anyuka szeretnél lenni.
Képzeld el magatokat a pároddal egy hétvégén, hogy van egy gyereketek, képzeld el, hogy mit csinálnátok, hogy érzed magad abban a szituációban, boldog vagy? vagy inkább irigykedve nézed azokat a veled egyidőseket akik mit tudom én.. épp most tartanak valami bulihelyre/fesztiválra?
válasza: válasza:Szerintem is kicsit túlgondolod.
Ensem úgy nőttem fel, hogy a szüleim támogattak volna, kimutattak volna, hogy szeretnek. Persze nem volt rossz gyermekkorom, de azért bőven volt rossz élmény, amit magammal hoztam a felnőtt korba. De igy már tudom, hogy mit és hogyan akarok másképp csinálni a 2 lanyunkkal. Jártam pszichológushoz is, hogy nekik és magamnak is segítsek.
Senki nem lesz tökéletes szülő, de ha már elég jól csinálod, az szuper.
Ensem tudtam, hogy szeretnek-e, de úgy voltam vele, majd kiderul.
És igen, jött is 25 évesen az az érzés, hogy én anyuka szeretnek lenni. És ez nem olyan érzés volt, ami pár nap múlva enyhült volna, sőt.. Szóval tudni fogod hidd el.
válasza:"Én tartok attól, hogy nem vagyok alkalmas az anyaságra."
Bárcsak több olyan embernek futott volna ez végig az agyán még gyerekvállalás előtt, akik amúgy teljesen alkalmatlan szülők, és akkor lehet, hogy kevesebb megbánt gyerek lenne..
Köszönöm a válaszokat, mentek a zöld kezek! :)
Igen, sajnos sokan vállalnak gyereket felelőtlenül, pedig nem mindenki alkalmas arra, hogy szülő legyen.
Abban is lehet valami, hogy a páromban nem bízok eléggé, hogy vele jól menne ez az egész. Bár még ő sem ért még meg rá erre, valóban kicsit korai ezen agyalni. Csak kíváncsi voltam, mások hogy látják ezt a kérdést.
Én egyelőre élvezem azt, hogy csak ketten vagyunk. Néha így is meggyűlik a bajom a sok teendővel, hát még ha gyerekünk lenne, kész káosz lenne minden. :D
Valóban nem kell ezt túlagyalni, idővel majd van jön az érzés vagy nem. De azért is gondolkodtam ezen, mert már én is abban a korban vagyok és annyi embertől hallom, hogy fiatalon érdemes szülni, mert a testünk huszonévesen áll úgy, ami a legmegfelelőbb a kockázatmentes terhességre és szülésre. Viszont szerintem el kell érni a 30-at, mert huszonévesen a legtöbb ember még keresi az útját, az anyagi biztonságot, a megfelelő partnert, ebbe az időszakba szerintem nem fér bele egy gyerek.
Az biztos, hogy csak a társadalmi elvárás miatt és más emberek nyomására nem fogok gyereket vállalni. Az én életem és az én felelősségem ez.
válasza:Szerintem (ez csak az én véleményem, lehet, hogy hülyeség) nagyon nagy szükség lenne minden, még a gyerekvállalás előtt álló házaspároknak önismereti terápiára járni, felmérni, hogy mennyire lennének türelmesek a gyerek/gyerekek mellett, hogyan fogják bírni ezt az egészet és természetesen hogy alkalmasak-e szülőknek.
Sajnos tényleg rengeteg olyan ember van, aki csalódik az egész anyaságban vagy a szülőségben, mert nem így képzelte, esetleg csak a jó oldaláról beszélt neki mindenki, a rosszat senki nem említette, stb.
Így biztos, hogy csak olyanok vállalnának gyerek(ek)et, akik megbizonyosodtak róla, hogy alkalmasak rá.
válasza:Én a saját példámat tudom csak leírni.
Kb 22 éves koromig csak gyerekkel tudtam elképzelni az életemet, aztán valami változott és egyáltalán nem akartam egészen kb 25 éves koromig amikor is hullámokba tört rám. Tehát volt egy pár hónap amikor nagyon vágytam ra, aztán jött pár hónap amikor nem vágytam rá, vagy úgy voltam vele hogy még ráér.
26 évesen fogamzásgátló módszert váltottunk, egészségügyi okok miatt és terhes lettem. Az volt a fura, hogy előtte hiába vágytam rá, nagyon bepánikoltam a pozítiv teszt láttán. Gondolkoztunk is abortuszon, de végül megtartottuk. Így mostmár 4 hónapos a kisfiam, és amit soha nem tudtam elképzelni vagy elhinni az a szeretet amit ő ad, hogy az mennyire jó. Viszont én hazudnék ha azt mondanám hogy nem hiányzik a kettesben töltött idő a párommal.
Most ha újra lehetne kezdeni, várnék még pár évet, de biztos hogy lenne gyerekem csak kicsit később.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!