Aki megbánta, hogy gyereket vállalt, és ha visszamenne az időben, nem szülne, mi az oka? Van ilyen köztetek?

"Nem értem mit lehet azon megbánni."

Mesélek neked valamit.

Egy ismerősöm teherbe esett, elég fiatalon. Már az abortusz időpontja is megvolt, de a pasija és a család lebeszélte róla. Mindenhonnan kapta az ígéreteket: lesz segítség, mindenre lesz megoldás......

A pasi lelépett, a család nem segít. Mivel a sulit nem fejezte be, ezért minimálbérért dolgozik. Ő is és a gyereke is nélkülöznek. Idegenek jóindulatán múlik, hogy valahogy megéljenek. Adományba kapnak ruhákat, bútorokat....

Imádja a lányát, de már rég megbánta, hogy megszülte és nem adta örökbe.

Teljesen alkalmatlan vagyok szülőnek, de miután utánanéztem az abortusznak nem volt szívem megtenni. Az elején bár iszonyatosan nehéz volt úgy tűnt nem lesz gond + mindenhonnan az jött, hogy ahogy nagyobb lesz jobb lesz, könnyebb lesz - csakhogy a drága gyermeknek olyan személyisége van, amit iszonyatosan nehéz elviselni és nem hogy könnyebb, de egyre nehezebb minden! Olyan, mintha a legkiállhatatlanabb munkatársaddal kellene együtt élned és szeretned KELL, hiszen a tiéd! Persze ez nem így megy, az érzéseket nem lehet befolyásolni...

Sosem akartam gyereket, ráadásul a körülmények sem voltak sehol

Egyáltalán nem fekete-fehér, mint hiszed.

Pl: ma nagyon jól el voltunk, kirándultunk kerékpárral, elmentünk egy messzi játszótérre, majd ebédeltünk, fagyi, leültünk a tópartra, majd haza. Jó idő is volt...

DE hazajöttünk, hulla vagyok. A gyerekek már megfürödtek, de még korán van hogy aludjanak, ugyanakkor ők is fáradtak és megállás nélkül veszekszenek, zeng a ház. Kétszer abbahagytam ezt a kommentet, hogy rendet tegyek köztük, pedig legszívesebben csak feküdnék...

Na ilyenkor kvára nem szeretek anya lenni.

És hétvégén reggel 6-kor kelni sem. Teljesen megértem azt az apukát. Nem neveletlenségből kelnek fel hamarabb, mint mi, de attól még borzasztó, hogy sose tudod magad kialudni. Hétköznap azérz, mert dolgozni kell, hétvégén meg mert a gyerek kelt.