Manapság miért ritka a normális névadás a szülők körében?

"És azt elmondanad mi olyan kimondhatatlan és különleges a Dóra és Zsófia névben? "

Természetesen semmi. De amikor egy ovis csoportban három Zselyke van és Noel, akkor azoknak a gyerekeknek ez éppen olyan mindennapos, mint 35 éve a Dóri és a Zsófi. A mai nagyszülők generációjában pedig Dóri nincs, és valószínűleg aki hajlamos volt az ilyesmire, az ugyanúgy kiakadt azon, hogy minek ilyen hülye nevet adni, miért nem jó az Ilona.

"Különlegesek" akarnak lenni.

Szerintem inkább már ciki ez a társadalmi jelenség...

A Vörös Iszap már nyilván extrém, Lakatos Csavarlazítón pedig azért röhögnek, mert ez cigány név.

A hatodikos fiamnak volt egy rövid ideig egy Kolompár Adriánó nevű osztálytársa, folyamatosan ezen röhögött. De ha Adriánó vezetékneve mondjuk Kiss lett volna, és a vezérigazgató apukája minden nap BMW-vel jött volna érte, senki nem röhögött volna a nevén, mert nem tartotta volna viccesnek.

Csúfolni meg bármit lehet, sőt, a hétköznapi nevekre már bejáratott viccek vannak (ZsóFika, Pál-Seggedbe kapál, Bármi Áron, hadd ne soroljam tovább). Ha egy gyereket csúfolni akarnak, akkor fogják, ha nem, akkor nem.

"Felnőttként meg hogy lehet majd komolyan venni pl. egy Kovács Eperke ügyvezetőt..."

Pont ugyanúgy, ahogy dr. Horváth Piroska csecsemő és gyermekgyógyászt, aki amúgy anno az én gyerekorvosom is volt és a saját gyerekemet is hozzá hordtam. Komolyan vette mindenki