Fog változni a nagyszülőkhöz való hozzáállása?

Kislányom 16 hónapos, ha a kezdetektől nem is, de nagyjából olyan 8 hónapos kora óta, ha meglátja a szüleimet, legtöbb esetben vagy sír vagy nyűgösködik. 10 esetből 8x biztosan. Próbáltuk már, hogy nem egyből veszik fel, mert anyukám nehezen bírja ki, hogy ne vegye egyből kézbe, hagytunk neki időt, hogy feloldódjon, de utána se lett sokkal jobb a helyzet. Ritkán fordul elő, hogy elvan velük. Az egy dolog, hogy nyilván nem tudnám rájuk bízni, ha bármi lenne, de amikor itt is vannak, pl felseperni nem tudok, mert engem keres a kislany a tekintetével, láthatóan feszeng. Másik részről csak após szokott jönni, nála talán nem sír, de komolyan nézi, és nála is sokszor nyűgösködik.

Talán mi rontottuk el azzal, hogy egyszer szüleimmel hagytuk 1 órára a kislányt? Azt hiheti, megint ott hagyjuk? Idegenekkel egyébként is elég feszengő, van hogy sír is, bár általában férfiaknál.

Szüleim heti 1x tudnak jönni a távolság és munkájuk miatt, de azért úgy gondolom, a kislányom már ennyi idő alatt megszokhatta volna őket, legalább annyira, hogy ne kezdjen el sírni vagy ne legyen szinte végig nyűgös..

Mit gondoltok? Nálatok hogy volt? Fog ez változni szerintetek valaha? El vagyok keseredve, mert szüleim nagyon szeretik és szeretnék is babusgatni, szeretgetni, de így nehéz..