Akinek teljesen más személyiségű lett a gyereke mint ő
maga, és nem bír vele, hogyan tudta elfogadni? El lehet
egyáltalán?
Figyelt kérdés
Kicsit félek attól, ha majd nekem is lesz gyerekem, hogy mi lesz, ha teljesen más természetű lesz mint én, mert én elég kedves, néha csendes, jószívű, normális lány vagyok, anyukám szerint is.
Most nem arra gondolok, hogy kicsi dolgokban fog eltérni tőlem, hanem ha mondjuk egy nagyon rossz gyerek lesz, akivel nem lehet majd bírni.
Van olyan, aki ezért bánta meg a gyerekvállalást?
Ez a gondolat taszít jelenleg tőle, pedig soha nem szeretném kihagyni.
Viszont ha még a 3. gyereket is bevállalják sokan, nem hinném, hogy olyan borzasztó lenne az egész.
2023. máj. 8. 10:33
2/22 anonim válasza:
Amit te felvázoltál ott olyan titkok vannak, és olyan gyermekbántalmazás áll a háttérben, amiről a "szülők" mélyen hallgatnak, sosem éreznek büntudatot, és a külvilág számára feketebárányként nyomják a gyereket, hogy ne higyjen senki a gyereknek, ha az kinyitja a száját a valóságról.
Amikor ilyen esetről hallasz-mindig nézz a függöny mögé, akkor fogod meglátni a valóságot. Ami sokszor sokkal rémisztőbb mint bárki gondolná.
2023. máj. 8. 10:51
Hasznos számodra ez a válasz?
3/22 anonim válasza:
Olyan lesz, amilyennek neveled!
Persze mindenkinek van egy alap vérmérséklete, de a nevelés sokkal mérvadóbb a gyermek személyiségének alakulásában.
2023. máj. 8. 10:54
Hasznos számodra ez a válasz?
4/22 anonim válasza:
Hát az én fiamnak hasonló a temperamentuma mint nekem. És pont ezért rohadt nehéz sokszor
2023. máj. 8. 10:57
Hasznos számodra ez a válasz?
5/22 anonim válasza:
Mindketten introvertáltak vagyunk a férjemmel. A nagyobbik gyerekünk erősen extrovertált. Kurcinka Eleven kölyök című könyve nekem sokat segített abban, hogy hogyan kezeljem, lássam a jó oldalát, a gyereknek ne azt mondjuk, hogy ne beszéljen már annyit, és ne azt az üzeetet adjuk át, hogy az, hogy az átlagnál sokkal jobban igényli a társaságot, az egy rossz dolog, hanem olyan, amit majd az előnyére fordíthat az életben. Kihívás az is, hogy az átlagnál hangosabb is, mi meg kifejezetten szeretjük a csendet, nyugalmat. Viszont következetes neveléssel nagyon rendes, normális gyerek lett belőle, aki megérti azt is, mikor a tanár jelzi nekem, hogy órán kicsit sokat beszél, elbeszélgetünk vele, és akkor onnantól nem csinálja. Egy gyerek sem rossz, hanem vagy nincs megnevelve, vagy valamilyen problémája van.
2023. máj. 8. 10:59
Hasznos számodra ez a válasz?
6/22 A kérdező kommentje:
Hát végülis most arra is gondolok, hogy egy szülőnek diplomája van, és mindig is szorgalmas volt tanulásban, de a gyereke bukásra áll sokmindenből.
Ez is a szülő hibája?
2023. máj. 8. 11:10
7/22 A kérdező kommentje:
Tapasztaltam ilyet az ismeretségi körömben.
2023. máj. 8. 11:10
8/22 anonim válasza:
Az nem a természetén, hanem a képességein múlik, meg hogy van-e valamilyen problémája, ami nehezíti a tanulást (amennyiben a diplomás szülő egyben azt is jelenti, hogy foglalkoznak a gyerekkel, tanulnak vele).
2023. máj. 8. 11:12
Hasznos számodra ez a válasz?
9/22 anonim válasza:
6 Nem tiszta a háttere a gyereknek. Ez is az egyik mutatója amit írsz. Valami van az adott családban és valami nagyon nem úgy van mint a kifelé látszat.
2023. máj. 8. 11:14
Hasznos számodra ez a válasz?
10/22 anonim válasza:
Az én fiam 26 éves, és teljesen más személyiségű mint én. Sokszor viccből mondogatjuk is egymásnak, hogyha nem lennénk rokonok, barátok sem lennénk. Ég és föld. De elvagyunk, elfogadjuk, hogy mások vagyunk, másképp gondolkodunk, más a véleményünk. A titok egy jó kapcsolathoz az, hogy hagyod hogy a gyermekednek saját élete, döntése legyen.
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
válasza: