Hogy szólítjátok egymást, mióta szülők vagytok?

Egymás közt a keresztnevünkön, ha a gyerekek ottvannak, akkor van, hogy apa-anya.. de akkor a gyerek kapcsán szólunk..

Tehát:

“Apa, adj inni..x-nek!”

De ha nekem kell, akkor

Azt mondom akkor is, ha a gyerek ott van, hogy

“Z, tölts nekem is légyszíves”

7-essel mélyen egyetértek.

Nektek nem muszáj, de se megütközni, se undorítónak tartani nem kell. Nagyszüleim 70 évig voltak házasok, szerették egymást és anyu-apu után már mama és tata lettek mindnekinek, egymásnak is.

Szüleim is anyának meg apának hívták egymást, néha viccesen anya Sándornak hívta apát. Ha nincs jelen természetesen a nevén hivatkoznak a másikra illetve gondolom az ágyban se ezt használták, de bevallom én személy szerint nem szoktam külön szólongatni az ágyban pláne. Haondqni akarok valamit, akkor csak mondom, nem emelem ki, hogy "hé Péter, mit gondolsz erről, meg arról?"

Gyerekek előtt apa és anya vagyunk, becenevet eddig se használtunk a másikra, ha vendégek vannak pedig volt már rá példa hogy kicsúszott egy anya vagy egy apa.

De ismétlem SEMMI baj sincs semelyik megszólítással se, a mókuskától kezdve, az anycin át a Józsefig. Mind rendben van és magánügy.

Mi azt mondjuk egymásnak amit korábban (drágám, szívem, kincsem stb).

Ha a gyerekhez beszélünk, akkor anya, apa.

Én rosszul vagyok ha a keresztnevemen szólítanak, kizárólag idegeneknél fogadom el. Attól meg egyenesen ráz a hideg ha valaki a szülőjét a keresztnevén szólítja. Tudok ilyenről de borzalmas.