Érdektelen-alapos gyerekek között hogy lehet oldani a konfliktusokat, illetve szülők közt?
A gyerekeink szidják egymást. Pl színezés, az enyém vonalon belül, szépen, az övé kimegy a vonalból, több színt használ összevissza, művészies, tényleg tud szépeket alkotni a gyerek, szebbeket az enyémnél, de általában csak szabálytalan. Homokvár, kézműveskedés minden fajtája, lego, összerakós játékok, illetve sulis dolgok. Mindketten máshogy látjuk és a gyerekeink is, én pl nem mondanám, hogy szép lett, ha nem jól rakja össze a legót, hanem megmutatnám hogy kell helyesen, rávezetném, hogy nem nézte jól az utasítást stb anyuka meg megdicséri és ráhagyja, mert szerinte akkor is össze van rakva, ha nem úgy kellett volna. Sulis dolgoknál is nem érti miért nem kap jobb jegyet az övé, mikor egyértelmű számomra, hogy miért. Az én gyerekem maximalistának hívja egyszer kétszer talán az, de alapvetően csak figyelmesen dolgozik és törekszik rá, hogy jól csinálja a dolgokat és tudja is jól csinálni, alapos. Az enyém folyton szidja az övét, aki visszatámad érthetően. Minden más játéknál elvannak, de most húsvétkor ez kiütközött. Tudom nem tartozik ehhez, de vettünk egy összerakós játékot, amibe kb 40 percet öltünk a gyerekkel, tök nehéz volt és feladtuk, gondoltuk majd elajándékozzuk valakinek, aki befejezi. Ők szerették volna, nem volt kérdés, hogy nekik adjuk a gyerek elvileg jó ilyesmiben. Na összerakták, de rosszul, úgy nekünk is ment volna(utasításos, mint a lego). Nagyon frusztrál, egyszerűen megmondtam, hogy nem jól van kirakva, azt írta legalább nem maximalista.
Berágtam és eszembe jutott az összes eset, alapvetően tök mások vagyunk.. kedvelem az anyukát, a gyerekek is kedvelik egymást, de ezen nem megy a túllendülés, ők mindenben ilyenek, mi meg nem. Hogyan ne legyünk egymásról rossz véleménnyel?
Egyébként ismerünk olyat aki a legot csak leírás alapján rakja ki, 1x, a polcra kerül és nem lehet mást kirakni belőle. A 3in1 creator legótol ki is van akadva.
Ez sem baj van ilyen is, ha velük vagyunk, tény hogy nem legóznak. :))) de nem is bántják egymást azért mert más típusú a személyiségük
Nekem barátnőm olyan, mint te. Ő annyit ért el ezzel, hogy a lánya egyetlen játékával sem szeret játszani, mert ugyan minden logikai, meg összerakós bizbaszt kirak helyesen, ha attól eltér, mindig egyből az orra alá van dörgölve, hogy az úgy NEM JÓ. Állítása szerint neki semmi nem elég, semmi nem elég érdekes, nem értékeli a játékait, és folyton unja magát. Tegnap vigyáztam rá pont, és a fiammal órákig játszottak, dínó állatkertet építettek, mindenből, ami nem kifejezetten arra való, nem szóltam bele, és teljesen boldogan elbohóckodtak. A maximalizmus nem igazán erény, csak annak a munkáltatónak, aki szeretne addig dolgoztatni kevés bérért, amíg meg nem döglesz. A gyerek nyugodtan építhet legoból bármit, ez a lényege.
Attól, hogy az összerakási útmutatótól eltérő dolog készül, attól még helyesen használta a játékot, épített belőle, nem olvasztotta le a sütőben, hanem funkció szerint játszott vele, tehát meg lehet dicsérni.
Hány évesek?
Azt tudod, hogy 3 éves korig semmilyen zárt végű játékot (formabedobó, kirakó) nem ajánlott legalábbis erőltetni, és utána is csak egy mértékig játszani olyasmit ahol van egy jó megoldás, a gyerek ez esetben de csak ebben az esetben kap dicséretet?
A kreativitás kiölése és teljesítményszorongás épületébe ez. Ugyanis színezni meg fog úgyis tanulni, de kitalált módszertannal kitalált játékot játszani csak a saját kedvétől vezetve nem fog megtanulni mert az a képesség lecseng ha elfojtják.
Ismerek ilyen gyereket, aki 4 évesen csak akkor és csak azt tud játszani, aminek az anyja kitalálja/és közli a szabályait.
Rajzolasnál én művésztanár barátnőmtől (is) tudom, hogy iskoláskor előtt semmiféle vezetés és korrekció nem javasolt a formák vagy a színek terén, és utána is csak mértékkel.
Pont ugyanolyan szűklátókörűek mint ti.. minek akartok olyat belelátni, amit nem írtam? Az én gyerekem kreatív, de képes szabályok szerint eljárni, alapos, figyelmes, jól oldja meg. NEM CSAK LEGO. Fa építő vagy bármi, amihez utasítás van, végignézi, követi! Szuper nagy fantáziája van, de amikor valamit úgy kell, akkor alapos, törekszik, hogy jó legyen, igen, utasításoknál úgy jó, ahogy kérik! Ezért pl suliban is remekel.
Na náluk nem. És nem legot nem tudtunk összerakni, hanem fa építőt, bonyolult, 30+elemes, és ne mondjátok már, hogy kreatív, ha a száját nem oda rakja a lónak, ahova azt kellene egy iskolás gyerek, mikor le van írva az utasításba.. Az enyém is épít legóból barbievárat meg kisasztalt meg ilyesmit, de ha utasítást kap, kirakja úgy, ahogy kell. Na ők nem. Nem akartam nagyon szidni, de mindenben ilyenek, pl nem címkén van a gyerek neve a tankönyvön, hanem belekarcolva a borítóba tollal. A könyvet bekötötték, de alul felül nem vágták le a 3 centi nejlont, így saláta az egész. Füzetből úgy tépnek ki lapot, hogy ellenkező oldalról nem szedik ki, így látszik hol olyan. Az írás, feladatmegoldás mindenben ilyen, és a homokvára meg ilyesmi, nem kreatív, hanem hanyag, nem tapasztja jól össze a homokot, hogy megálljon. Ha kivág valamit nem a fekete vonal mentén vágja ki, hanem ráhagy, bemegy, betép és akkor az úgy jól van. Nyilván csupa rossz jegyet is hoz, de a kissrác értelmes, tud szuper dolgokat alkotni, amikor nem felületes, hanem odafigyel. De legtöbbször nem, és az anyukája sem, és úgy érzem az én gyerekemet lehúzza, pont ahogy itt csináltátok, csak mert 10 évesen képes vonalon belül színezni és legot kirakni nem kreatív, hanem maximalista, mikor nem az, nem kell, hogy valami gömb legyen neki, vagy párhuzamosak teljesen az oldalak, de törekszik rá, hogy jó legyen. Az ő gyereke meg nem, csak összebssza a dolgokat és meg van érte dicsérve, és igen, amikor vonalon belül kell színezni, mondom neki, hogy színezzen a vonalon belül, még jó hogy iskolaérettségi feltétel volt a normális feladatkivitelezés. És igen, sajnálom a játékunkat is, ráadásul össze is firkálta, mert az aztán csuda kreatív, ha rosszul rakod ki és rá is firkálsz egy nagyobb szemet..
Amikor fogócskáznak, fára másznak, kirándulnak, olvasnak, beszélgetnek, társasoznak ezek nem jönnek ki, akkor remekül elvannak, de most mentünk közösen húsvétozni kézműves foglalkozásokra.. plusz befotózták a "kirakott" játékot is nagy büszkén, hogy az ő gyereke ki tudta rakni ugye, amin mi ketten elbuktunk, dehát ő nem maximalista, mint ugye az én gyerekem.. nevetséges. Az én gyerekem klassz, szeret mindennel játszani és igazán kreatív, de amikor "teljesíteni" kell, akkor bizony képes rá, és ez nem maximalizmus, illetve nem a kreativitás halála, hogyha négyzetet kérnek négyzetet rajzol és nem kört.
Ja, lehet leépítjük a kapcsolatot, nem bírom ezt a felfogást, pedig mindenben olyan szimpi az anyja, de ezt nem bírom, és nem fogom azt mondani, hogy az is szép, és jó, mikor nem az. Azt fogom mondani, hogy az más, és nem fogom hazudni, hogy nekem tetszik. Ha berág, hát berág, azt nem úgy kellett kirakni.
Amúgy az én gyerekem legói vödörben állnak és miután egyszer kirakta utasítás szerint hibátlanul, szétszedte és amit épp kedve van kirak utasítás nélkül. A szövegben meg benne volt, hogy iskolások.
De ők barátok? Először azt hittem egy párkapcsolatban van szó.
Ha csak egy barát akkor ez az egész mért fontos? Az egyik ember ilyen a másik olyan.
De mit számít hogy máshogy csinálják? Neked nem ártanak ezzel semmit. Komolyan emberek, nektek mi bajotok van hogy ennyire nem tudjátok elfogadni a másikat? Egyre több ilyet olvasok...
Szakítsd meg velük a kapcsolatot, jobban járnak nélküled.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!