Ki kapja meg váláskor a gyerekeket, ha egyik szülő sem kapkod utánuk?

Barátnőm és a férje régóta nem jönnek ki egymással. Pár hete a férje közölte, hogy válni akar és a gyerekeket is elperli tőle. Megdöbbenésemre barátnőm, akiről azt hittem, hogy a gyeremekiért élő mintaanya, azt mondta nekem, hogy ő nem küzd a gyerekekért. Mert milyen jó lesz munka után csendben elterülni a kádban, könyvet olvasni és csak kéthetente hétvégén hallani gyerekzsivalyt. Teljesen elképedtem, amikor rájöttem, hogy komolyan gondolja. A legkisebb gyereke 2,5 éves. A legnagyobb is csak 7.

Apuka persze nem gondolta komolyan az egyedülálló apaságot, így ő sem akar harcolni a gyerekekért. Mondta is a barátnőmnek, hogy nyilván az anyjuknál van a legjobb helyük. Ő mrg teljesen csalódott volt és úgy döntött hogy majd a bíróság eldönti, ő nem mondja, hogy adják neki őket. Már azon agyalt, hogy ha átmenetileg felmondana, akkor biztos apuka kapná meg a gyerekeket.

Én rettenetesen sajnálom a kicsiket, mert nagyon jó gyerekek. De anyukát is megértem. Évek óta idegroncs, sosem volt ideje magára. Eleinte úgy gondolták majd a munka és a felnőtt környezet jót tesz neki, de azóta még kimerültebb és feszültebb.

Ilyenkor mi alapján ítélik oda a gyerekeket valakinek? És ha mindkét szülő azt mondja, hogy nem kéri a felügyeleti jogot?