Tényleg mindenki vagy legalább is a legtöbben ennyire utálják az anyósukat?

Azt hiszem te nagyon szerencsés vagy.

Azt viszont ne hidd hogy egy csöppség érkezése borít fel mindent ahol anyósellenesség van, ott már a kicsi érkezése teszi fel az i-re a pontot, mikor már elég mindenből amit még úgy ahogy egy pár még valahogyan eltűrt. Főleg ott élesdedik ki a vita ahol egy új család a saját elképzelése szerint él és nevel gyerekeket, de mindig jön az anyós és mindenben a hibát keresi és fennhangon még véleményt is nyilvánít.

Én sem beszélek az anyósommal, de nemcsak én hanem a négy gyermeke közül egyik sem és rajtam kívül a két veje sem.

Szia.

Az én anyosóm szó szerint egy boszorkány volt,állandóan megakarta mondani mit csináljak és mit ne,pedig akkor még gyerek sem volt...hú,nem is szeretek róla beszélni,5évvel ez elött hatalmas köze volt ahhoz,hogy elváltunk a férjemmel,akkor volt a fiam 4éves...5éve van új párom,a fiamat imádja az anyosóm,és mit mondja, soha nem gondoltam volna,hogy ilyen anyós is van :) Több mindent megbeszélek vele mint anyukámmal.És most már van "igazi" unokája 9hetes a kislányom és imádják,jönnek minden héten látogatóba pedig 50km-re laknak tőlünk,anyukámék 2szer voltak nálunk,ők 1km-re laknak tőlünk...

Ugy hogy elmondhatom én is nagyon szerencsés vagyok igy másodszorra anyós ügyileg :):)

Szia!

Nekem nagyon jó anyósom van (bárcsak én is ilyen lennék majd, nekem két fiam van). De szerencsére külön lakunk, a szüleimtől is. Ha együtt laknánk biztos lennének napi problémák, amik megkeserítenék az életünket. Az édesapám szokta mondani, távolról jó szeretni. Teljesen igaza van. Kell a külön élettér! Főleg már ebben az életkorban!

34 hetes

Én szerencsés vagyok anyós téren. 500km-re lakik. Szerencsére ritkán jön és rövid ideig marad. De ez csak azért van igy mert nem alhatnak nállunk és már az elején célozgattam, hogy nem szeretem ha beleszolnak a dolgaimba és a családom dolgaiba. És szerencsére vette a célzást.

Ha itt laknának a közelben és sürün jönnének, tuti kiakadnék tölle folyamatosan.

Szia! Nekem hozzád hasonlóan egy tündér anyósom van, egy földre szállt angyal. Számomra az anyám az, aki a rossz szerepét tölti be: egész életemben szekált, de a babánk megszületése óta sokkal többet vesztem össze vele mint korábban. Jön és csak mondja, hogy mit csinálok rosszul, de engem nem hallgat meg. Ellentétben az anyósommal, aki rám hagy mindent, hiszen úgyis én vagyok a gyerekkel.

3 hónapos kisfiú anyukája

Szerintem én az egyik legszerencsétlenebbek közé tartozom!

Az egyetlen pozitívuma, hogy segíteni akar, de ennyi.

Beleszól mindenbe, belenyulkál, olyan dolgokkal foglalkozik, amihez semmi köze.

Azonkívül a terhességem alatt folyton azon munkálkodott, hogy mivel idegeljen fel, s ha összevesztek a fiával, azonnal hívott telefonon, vagy jött személyesen, hogy lecsapja rajtam a dühét.

És a legnagyobb negatívuma,

HOGY FELETTÜNK LAKIK!!!!

(véletlen rányomtam az enterre)

Mindenkinek Boldog, és rossz anyóstól mentes Új Évet Kívánok!

Üdv: 8 hetes baba anyukája

Szia!

Nekem normális az anyósom, néha csinál ugyan hülyeségeket, de ki nem? Csak az a különbség anyu és az anyós között, hogy míg az anyámnak ha megmondom, hogy én így csinálom, akkor ő (még ha nem is ért egyet) elfogadja, míg az anyósom csak látszólag fogadja el, a háttérből ügyködik tovább és teszi a látszólag ártatlan megjegyzéseket.

De ez a bébitől abszolút független, ő mindig ilyen volt, nem én fogom megváltoztatni. Csak néha nehéz nagyon-nagyon sokadjára is elmondani szépen, udvariasan, nyugodtan, hogy nem egyeznek a gyereknevelésről alkotott véleményünk.

Az odáig oké, hogy a szeretett párunk édesanyja, csak pont ezért látja az ember azt, hogy ő mit rontott el. Nálunk pl. a háziassággal volt/van némi probléma: otthon anya csinált mindent és nehéz volt a páromat rászoktatnom arra, hogy nem én vagyok kizárólagosan a háztartási alkalmazott.

De annak nagyon örülök, hogy nincs ellenségeskedés.