Van a gyerekednek jóval módosabb barátja?

szerintem menj el pszichológushoz, mert szegény kölyöknek nagyon magányos gyerekkora lesz, ha anyuci az alapján osztályozza, ki lehet a barátja és ki nem, hogy mennyit keresnek a szülei...

egyébként igen, kisbabával bárhová is elindulni legalább bonyolult, és ha tudja hogy éppen a felújítás kellős közepén vagytok, mért lenne olyan udvariatlan, hogy betoppan hozzátok vendégségbe?

Szerintem ez felszínesség és főleg a mai világban abszolút nem feltétlenül tükrözi egy ingatlan a család anyagi helyzetét.

Pl. vannak barátaink, akik 3 éve vettek egy új építésű házat viszonylag sok hitellel. Gyönyörű, modern, sok egyedi bútorral, ízléses cuccokkal, mintha lakberendező alkotta volna a terveit. Simán elmenne egy magazinba. Albérletből költöztek 2 bőrönddel, evidens volt, hogy mindent venniük kell, akkor meg már nyilván olyat vesznek, ami oda illik.

Amilyen házat ők 3 éve megvettek még jóval jobb áron nagy hitellel, olyat mi idén mem voltunk hajlandóak ilyen áron, mégnagyobb hitellel. Egy kádárkockát vettünk meg, amit 10 éve teljesen kibeleztek és felújítottak, vagyis a burkolatok, a konyha és minden a 10 éves dizájnt tükrözi. Éppen az, ami az én ízlésemnek nem annyira felel meg, de annyira nem gáz, hogy most mindenáron csilliárdokat költsünk az újbóli nem is mondom hogy modernizálására, mert modern... Csak nem a legfrissebb divat szerinti, ennyi. Megtehetnénk, de nem is érzem úgy, hogy reális lenne mondjuk 10 évente újracsempézni a fürdőt, vagy új konyhabútort csináltatni. Mivel mi saját lakásból költöztünk és minden bútort, tárgyat oda vettünk, így most sokminden nem teljesen illik az új házunkba, de nem baj, majd alakul. Értelemszerűen nem fogunk teljesen új cuccokat sem venni egyelőre azért, mert nem kerülhetne címlapra így egy lakberendezős újságban a házunk. Pazarlásnak tartanám.

Attól most tekintsünk el, hogy az udvarban vannak bontásra váró melléképületek, szóval az sem csillivilli, DE! Műszaki tartalomban a mi használt házunk simán veri a barátaink újépítésűjét, telekméretről meg ne is beszéljünk. Szóval:

1. Ne ítélj ingatlanból, mert nem tudhatod mennyi csok, hitel, vagy akármi van rajta. És azt sem tudhatod mikor vették.

2. Az ingatlan az első pont miatt nem tükrözi hűen egy család anyagi helyzetét. A garázsban álló szép autó is lehet jórészt hitelből.

Innentől kezdve csupán f*szméregetésnek tartom a hasonlítgatást. Az ember irigy. Szerintem ez nem ciki és én be is szoktam ismerni. Pl.: "Azta de szép házatok van, irigyellek titeket, egyszer remélem a miénk is ilyen lesz."

Én tudom, hogy sokan a mi házunkról is csak álmodnak. Ellenben szegényesebben élő barátaink is vannak és sosem derogált náluk vendégeskednem, sőt... Nem tudnék barátnak nevezni valakit, akinél ez ilyen szinten téma.

Akkor lesz majd gond ebből, ha ezt így elülteted a fejében, de hát ha te ilyen ember vagy, hogy így méregeted magad másokhoz, akkor nyilvan nincs mit csinálni. Ő is el fogja kezdeni, kiskamasz korban már jön majd az elégedetlenkedés. Tudd akkor majd, hogy nem magatól lett ilyen, te nevelted belé.

Amúgy igen, konkrétan az öcséméknek jóval több pénze van, nagy ház, menő nyaralások, autóval mindenhova. Mi lakásban lakunk, belföldön nyaralunk, vonatozunk. Mégis folyton ide akarnak jönni tesóm lanyai. Nekem 2 fiam van, 15 és 13 evesek, egy panaszuk nincs soha, sőt múltkor mondták, milyen jó, hogy bent lakunk a varosban és minden egy köpésre van, a lányok meg kint a francban és egy óra bebumlizni.

Én a másik oldalról szoktam rosszul érezni magam. Van pénzünk, de a szép házon kívül nem látszik semmiből. Megvan minden, de semmi luxus. Viszont van két barátnőm, akik mélyen megvetik a gazdag embereket, de olyan szinten, hogy megvetéssel beszélnek arról, akik Pampers pelust vesznek, nem Babylove-ot, új ruhákat vesznek a gyereknek meg alkalmi ruhácskákat, ne adj isten szülinapra rendelik a tortát. Nekem meg most pont aktuális lenne a baba első szülinapja és úgy szerveznék neki valami szép, első szülinapi bulit, de a két barátnőm lányai az én lányom barátnői is, és elveszi a kedvem, hogy tudom mit gondolnának.

A másik oldalról... Ha a gyerekem barátjának a családja nagyságrendekkel szegényebb lenne, mint mi, semmi rosszat nem gondolnék róluk. Miért tenném? Ez nem valami rossz tulajdonság, valami amit te rosszul csinálsz? Jó sok szerencse és tényező kell ahhoz, hogy nagyon jól élhess, ami a legtöbb embernek nem adatik meg. Nem felsőbbrendű az, akinek több pénze van, és nem alacsonyabb az, akinek kevesebb. És szerintem ezt bárki így gondolja, aki nem a végletekig felszínes.