Hány éves korig kell szólni olyanokért, hogy alvás fürdés, fújd ki az orrod, kösd be a cipőd, öltözzél fel meg a millio ilyen?

Bocs utolsó, véletlenül a pirosra nyomtam ahogy görgettem, pedig maximálisan egyet értek veled.

Nem jó az irány kedves kérdező. Így csak egyre jobban távolítod magadtól a gyerekedet. Tudok ajánlani tanfolyamokat, amik tudnak segíteni tudatosabbnak lenni.

“ És közöltem hogy életkeptelen, semmire nem képes. És otthagytam”

🤦🏼‍♀️ ezt még olvasni is rossz volt.

Az megvan, hogy a gyerek azzal fog azonosulni, amit a szüleitől magáról hall?

Az hogy eszköztelen vagy a gyereknevelésben, nem a te hibád, hisz valószínű előtted sem volt jó példa, de ennek a levét a gyereked issza meg. Tudatlanul egy nagyon rossz trackre állítod. Előttem írtak jó dolgokat, illetve online kurzust én is tudok, ami ad olyan eszközöket, hogy könnyebb legyen a gyerekre hangolódni és megérteni az ő motivációit is (mert az a kulcsa az egésznek). Amit most csinálsz, azzal max betöröd.

"Napi rutinról van szó. Hogy menjen önállóan, de ha nem megy, akkor legalább elég legyen egyszer szólni csak."

Ezt szeretnéd. Mi lenne a legjobb út hozzá? Ahogy eddig csináltad? Nem. Ahogy most csinálod? Közelebb van, de még lehet rajta javítani.

Értem én, hogy szerinted "elvárható lenne" meg "így lenne normális" meg ilyesmi. Csak a valóság, a gyakorlat más. Szembepisilhetsz a széllel, lábon lőheted magad. A következményeket nem érdekli, hogy szerinted fair, amit csinálsz. Fölösleges és káros belerúgni a gyerekedbe. Ne tedd. Simán hagyd ki a megalázó mondatokat. Nem segítenek. Te vagy az érett, fegyelmezett felnőtt, meg tudod tenni.