Hány éves korig kell szólni olyanokért, hogy alvás fürdés, fújd ki az orrod, kösd be a cipőd, öltözzél fel meg a millio ilyen?

3-4 évesen ment? Vagy akkor sem?

Nekem a 3 évesemnek nem kell ezek legtöbbjéért szólni. Reggel maga megy és veszi ki a ruháját, hogy öltözzünk. Még azt se engedi, hogy segítsek. Ha szomjas, leveszi a poharát, iszik. Ha nincs ott, kiveszi a fiókból, odatolja a csaphoz a fellépőt és tölt. Orrfújásért ő szól, ha kell, de még nem fújja magától - vagy legalábbis nem eléggé.

Fürdés ugye még közös program, de ő is szól, hogy menjünk. Tabletet/telefont nem kap kontrollálatlanul. Megbeszélt képernyőidő van.

Alvást jelzi, meg is fogalmazza, hogy álmos, menjünk aludni.

Egészen kiskora óta önállóságra neveljük. Kíváncsi vagyok, hogy így marad-e később :D

Applikáció, ami neveli helyetted a gyereket???????

Ne már!

Ezek nagy része azért megy a három éves gyerekemnek. Szól ha éhes,szomjas, vagy megy és eszik,iszik, orrot fúj, öltözik le és nagyrészt fel, kikapcsolja a tv-t ha vége az előre megbeszélt mesének. Fürdeni, fogat mosni én viszem, de megy ha szólok.

Szerintem kezd azzal hogy korlátozd a tablet időt,hogy ne abba legyen bebambulva. Ordibálni meg nem kell, elmondod kétszer, harmadjára elveszed a tabletet, és bekíséred a gyereket a szobájába/fürdőbe. Egy nyugodt pillanatban ülj le vele és beszéld meg vele hogy mit vársz tőle, miben legyen önálló, és szerinte menni fog-e. Nem az applikáció a megoldás, hanem az együtt töltött idő és a pozitív megerősítés.

Akinek kicsit életképesebb a gyereke, az miért van lepontozva?!

1#

"Applikáció, ami neveli helyetted a gyereket???????"

Nem. Applikáció, ami segédeszköz a gyereknek olyan dologhoz, ami magától valamilyen fejlődési eltérés miatt nem, vagy a kora miatt még nem megy.

Gondolj rá úgy, mint egy kenyérszeletelő gépre: az is segédeszköz a gyerek etetésében, de nem eteti meg helyetted. Lehet kézzel, késsel is vágni a kenyeret, de fölösleges vele szenvedni, a gép leveszi az elkerülhető terhet a válladról.

No, látom sikerült elmozdulni a holtpontról :-) Ez jó lépés.

Viszont még hangolni kell a dolgot. A leírásodból kicsit úgy tűnik, hogy úgy viselkedsz vele most, mint egy durcás óvodás. Szerintem nem ilyen példát akarsz mutatni. Gondold meg, hogy tudnád ugyanezt az üzenetet átadni, de egy érett felnőtt stílusában? Szerintem alapvetően jól csináltad, két dolgon változtatnék: rossz ötlet volt azt mondani neki, hogy életképtelen - jobb az, ha azt mondod, rábízod a saját felelősségét. A másik pedig hogy durcásan viselkedsz, nem szólsz hozzá - viselkedj úgy, mint máskor, csak azt hagyd ki, hogy folyton szólsz neki meg ordibálsz vele. Szerintem ezen a módon jobb eredményt érhetsz el. (Azt fölösleges firtatni, hogy mit érdemel. A nevelési cél lebegjen a szemed előtt.)