Hogy reagálnál, ha a férjed úgy meglökné a lépcső tetején a gyerekedet, hogy legurul?
Ijedtségen, kisebb horzsolásokon kívül nagyobb baj nem történik, de ugye ez abban a pillanatban nem garantálható.
A háttérsztori annyi, hogy a gyerek sétál fel a lépcsőn a macskával a kezében, a férj pedig menne le és a tetején megvárja a gyereket, hogy felérjen. Elkezdi simogatni a macskát, akit a gyerek kézben tart, aztán a gyerek egy "Búúú" mondattal közelebb teszi a (nyugodt, sosem karmoló, harapó) macskát a férj arcához, mintha megijesztené. Ő meg erre egy "Eszednél vagy?!" kiabálás kíséretével lök egyet a gyerek vállán, aki a lépcső tetején állva elveszíti az egyensúlyát és hátraesik, majd legurul onnan.
Nem, nekem ez a második házasságom.
Nem bántalmazza, de mond érdekes dolgokat, amikre azért úgy fel-felkapom a fejem.
Pl. téli szünetben a lányom elutazott az apjáékkal, férjem ezen vérig volt sértődve, hogy mire fel engedem el, ő itt van 42 évesen és még sosem volt Dominikán, a lányom jó dolgában már azt sem tudja, hol tart.
Vagy a gyerek nagyon szeret zenét hallgatni, viszont én munka után inkább csendre vágyom. Megbeszéltük, hogy ha főzök a konyhában, vagy kint vagyok a kertben, hallgathatja hangosan is, de ha az emeleten dolgozom, vagy itt vagyok, akkor inkább fülhallgatóval. Múlt hétvégén én mostam a hajam, ő zenét hallgatott fülhallgatóval, a férjem pedig hazajött és nem volt nála sem kaputávirányító, sem lakáskulcs, így nem tudott bejönni. Én nem hallottam a tus alatt, hogy lent szól a csengő, a lányom pedig elvolt a szobájában, zenét hallgatva. Mikor kiszálltam a zuhanyzóból, hallottam, hogy csenget valaki és mentem le megnézni, ki az. A férjem meg őrjöngve jött be, hogy ő már hívott engem is, a lányomat is telefonon és hogy nem igaz, hogy EZ se tudja felvenni soha, meg hogy ő már 10 perce ott ül kint a hidegben a kocsiban és miért nem tudjuk nyitva hagyni az ajtót, meg hogy EZ is "csak lusta, mint a dög", biztosan azért nem vette fel, hogy ne kelljen lemennie beengedni. Akkor mondtam neki, hogy a gyerekemnek van neve, ő sem hallotta a telefont, ahogy én sem, mert nem vigyázállásban várjuk, hogy mikor ér haza és méltóztatott-e magával vinni kulcsot, vagy sem. Akkor is dünnyögött, hogy jól van, hagyjam már békén, fáradt.
Ingerült az utóbbi időben nagyon, azonnal ordít. A lányom pedig mindig érzékenyebb volt, nem bírja azt sem, ha valaki a környezetében kiabál (mással), azt főleg nem, ha vele kiabálnak, szidják... Nem értem a férjem viselkedésében ezt a nagy változást. Eddig is volt, hogy havonta 1-2-szer, stresszesebb időszakban elgurult nála a gyógyszer, de nem volt ilyen, hogy lökdösse a gyereket.
Tehát ha jól értem egyik gyerek sem a 2.házasságból van.
Teljesen mindegy, hogy reflexből vagy direktből lökte le a gyereket, rohadtul nem érdekelte.. Ezen nagyon elkellene gondolkodni!
Ha a párom így beszélne a gyerekemről, már nem lenne a párom. Se az apja se második férj.
Az meg hogy lelöki a gyereket a lépcsőn, nonszensz. Szerintem nagyon sürgősen szabadulj meg ettől a "férfitól"
Ja, hogy nem is apja a gyerekednek?
"nem bántalmazza" De igen, kérdező! Akarva vagy sem, lelökte, emellett elfogadhatatlanul beszél vele. A "lusta mint a dög" beszólásért a bánatos p.csába küldtem volna el. Most pedig válnék, de nem engedném, hogy tönkretegye a gyerekem ez a barom.
Érdekes a férjed felfogása.
Mindenki hibás csak ő nem.
A kulcsos sztoriban is ő az egyetlen balfék, aki nem vitt magával kapunyitót és kulcsot, mégis titeket hozott le hülyének.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!