Önző vagyok ha soha nem szeretnék gyereket?

Érdekes maga a témafelvetés. Én is gyermektelen pasi vagyok, ráadásul abban a korban, hogy már elég groteszk dolog lenne, ha saját gyerekem születne.

Fiatalon megkaptam sokszor, hogy nem vagyok felelősségteljes, amiért nem akarok gyereket. Én meg mindig azt promóztam, hogy a felelősségtudat pont, hogy abban nyilvánul meg, hogyha tudom, hogy valamire alkalmatlan vagyok, vagy legalábbis nem lennék benne "elég jó", akkor inkább ne abba az irányba menjek el. Miért lenne felelősségteljesebb az, hogy valaki társadalmi nyomásra, megfelelésből fejest ugrik a családalapításba, aztán néhány év múlva elválik, vagy nem törődik a gyerekeivel stb. Szerintem mindenkinek JOGA VAN ELDÖNTENI, hogy akar-e vagy sem saját gyereket.

21 éves vagy, egyszerűen ne gondolj erre a témára. Se arra h akarsz se arra hogy nem akarsz. És arra se hogy mik az érvek.

Annyira borzasztó fiatal vagy ehhez mintha 9 évesen azt mondanád hogy soha nem szexelnek mert undorító. Tök természetes hogy így érzel.

Egyszerűen hagyd ezt a gondolatot

Ezen nem 21 évesen kell merengni.

Élj, élvezd az életed és vagy eljön az érzés, vagy nem.

Annyi csak, hogy védekezz! Te! Ne (csak) a nő.

Mert bizony, ha hamarabb sikerül felkoppintani valakit, mint hogy meglenne a gyerekre való vágy, az szivacs.

Önző akkor vagy/leszel, ha a védekezés felelősségét áttolod, és abortuszt vársz el, ha besikerül.

Én személyszerint teljesen egyet értek veled. 22 (N) vagyok és egyszerűen nem tudok arra gondolni, hogy legyen gyermekem. A távoli de nagyon távoli jövőben az elmémben ott van a család, de egyszerűen én képtelenek érzem magam arra, hogy gyereket neveljek.

Türelmetlen vagyok, nem bírom a hisztit. Ha egy bevásárlóközpontban vagyok, és egy gyermek sipákol legszívessebben elásnám. Bosszant.

Aztán még ott van az is, hogy amint van egy gyerek az életed azon része, hogy úgy mondd "szabad" vagy vége. Onnantól kezdve, te felelősségel tartozól azért a gyermekért, nevelned kell, hogy jó ember legyen belőle. És persze azért az sem valami nyugtató tény, hogy a világ merre és hogyan halad. Úgy hogy én abszolút megértelek.