Bemerjük vállalni a harmadik babát ?
Sziasztok!
Van két ovis gyerekünk 3 és 4 évesek. (Fiú -lány ) Nagyon nagyon határozottan állìtottam eddig, hogy nem szeretnék SOHA harmadik gyereket . Mostanában azonban ahogy nőnek és önálòsodnak elkezdtem úgy érezni mintha vágynék még egy utolsò babára 🙄. Kicsit azt érzem, hogy a két nagynál nem babáztam ki magam igazán mert olyan gyorsan jöttek egymás után mintha ikreim lettek volna . Annyi de annyi észszerű érvem van arra, hogy ne legyen harmadik baba de a szìvem mégis elkezdett az utòbbi időben vágyni rá.
A legnagyobb érvem ellene jelenleg a lakásunk . Imádom szeretem de csak 70m2 és csak 3 szoba van benne. Négyőnknek teljesen tökéletes mindenkinek tudunk a későbbiekben külön szobát nyújtani . Viszont ha lenne még egy akkor 2 gyereknek (valòszìnűleg az egyneműeknek) nem lenne külön szobájuk :( . Tudom a kamasz kor még odébb van addig bármi lehet, de mégis félek ettől .
A második félelmünk az az,hogy a nagyoktòl elvennénk a szuper programok lehetőségét a kicsi miatt mert kisbabával azért nehezebb egy nyaralás , kirándulás stb.
A harmadik félelmem az a munkám. 1 éve elkezdtem dolgozni és nagyon nagyon szeretem csinálni . Viszont mire a kicsi után újra bele tudnék kezdeni teljesen előröl fel kellene épìtenem mindent.
Még egy félelem az az anyagi támogatás. A felnevelését megtudjuk oldani anyagilag de , hogy hogy indìtanánk el három gyereket az életben na azt elképzelni nem tudom .
Jò hosszúra sikerült bocsánat. Na ezt mondom ilyen sok ellenérvem van mêg egy kisbaba vállalásához de mégis a szìvem nagyon szeretné. Egyébként ami még fontos infò lehet az az , hogy fiatalok vagyunk (huszonévesek)
Volt valaki ìgy? Végűl, hogy döntöttetek?
Már csak kiìrni is jòl esett magambòl.
Köszönöm szépen ha elolvassátok.















Több gyereket háromnál azért tudom tutira,hogy nem vállalnék mert nekem fontos , hogy az utolsò gyerekemet is fiatalon szüljem.
Ha elengedem nem fog furdalni vajon ez az érzés életem végéig?





Én olyan szempontból válaszolok, hogy nekem is anyum akart 3. gyereket (én vagyok a kisebb). Őt akkor (80-as éves) félig megalapozott eü indok miatt is eltanácsolta ettől a doki. De egész életében furdalta a lelkiismeret (ezt felnőttként tudtam meg).
Na és az én nézőpontom: nehéz gyerekkorom volt, főleg 10 éves korom után (én vagyok a kisebb gyerek). A családom rendszerváltás után anyagilag lassan lecsúszott, majd devizában eladósodott. Sokszor az olvsó párizsi is kihívás volt. A nagyszülők, akikre anyum rengeteget támaszkodott, korán meghaltak. Tesómmal korán önállósodtunk, kb 4. Osztálytól magunk mentünk suliba, szakkörre (szerintem manapság ez nem járható út ilyen kicsi gyereknél).
A tinédzserkorom, fiatal felnőttkorom még keményebb volt. Turkálóból öltözködtem kb 20 éves koromig. (Nem vetem meg ma se, de alig volt új cuccom, ez kemény érzés egy tininek...).
A rossz étkezés miatt komoly eügondjaim lettek felnőttkoromra.
Anyámék ezt nem látták előre, mert a szocializmusban ugye jól éltek, még egy gyereket be akartak vállalni. Aztán összejött minden és 16 évig nagyon sz*rul éltünk. Bele se akarok gondolni mi lett volna plusz egy fővel. Tuti nyomorogtunk volna.
Szóval a meglévőeket vedd főleg figyelembe, értük tartozol a legnagyobb felelősséggel.





Hasonló cipőben járok én is. Majdnem minden érv az ellen szól, hogy bevállaljuk a harmadikat. Egyedül a vágy van meg, hogy mennyire jó lenne még egy gyerek, mennyire jó lenne nagycsaládnak lenni. Baromi nehéz döntés és ilyen erős vágy mellett nehéz a racionális érvekre fókuszálni.
Segíteni nem tudok neked dönteni, csak azért írtam, hogy tudd, nem vagy egyedül az érzéssel










Szóval van négy teljesen reális félelmed, ami lefedi a fizikális teret, pénzügyet, gyerek érdekét és illetve a munkád is, emellett semmi érved arra, hogy miért lenne ez jó, csak az, hogy hát úgy érzed akarod.
Hát... elág szr logika.





Én ugyanígy vagyok ezzel. Van már 2 gyerekünk 5 és 3 évesek, de még babáznék. 65 nm-es lakásban élünk, szintén 3 szobával, a 2 meglévő gyereknek van külön szobája, de a 3.nak nem lenne. Most jelenleg jól élünk, tudunk menni programokra, nyaralni, de egy 3. gyerekkel már szűkösebb lenne, nem beszélve tényleg az életbenvaló elindítatásról.
Ráadásul 3 gyerek még több logisztika, még több betegség, hiányzás...
Látom a 3 gyerekes ismerőseimen, hogy teljesen kivannak még segítséggel is, nekünk még segítségünk sincs.
Szóval egyetértek az 1-es és a 2-es válaszadóval, gyászold el és engedd el.





Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!