Szülés utáni depresszióm van, és a megoldás miatt is depressziózok?

Nem tudom hova valósi vagy, de itt ahol én élek (megyeszékhely) van klinikai pszichológus, akihez lehet menni tb alapon. A háziorvos tud beutalót adni. Esetleg utána érdeklődhetsz ennek és akkor nem lenne ilyen nagy kiadás a segítség.

A férjedet pedig ne taszítsd el magadtól, mondd el ezeket neki, hogy mennyire szorongsz. Neki kellene lennie a legnagyobb támaszodnak, kommunikáljatok többet, őszintébben. Kívánom hogy mihamarabb jobban érezd magad!

#4 azért mert te egy dobozban élsz, attól még a depresszió egy létező mentális betegség. Ha nem lennél ilyen beszűkült látókörű, akkor ezzel te is tisztában lennél.

Amúgy meg milyen ember lehetsz, hogy itt bántasz egy friss anyukát, aki kétségbe van esve?!

Ha nem is ennyire súlyosan, de ismerős a helyzet. Nálam sokat rontott rajta, ha épp sírós vagy nagyon anyás időszaka volt a babának és ha nem tudtam eleget aludni. Ami segített, ha el tudtam szabadulni babamentes programra: ez nagyrészt a kutyasétáltatást takarja ;). A férjem egyébként nagyon segítőkész a házimunkában (is), nem lehet rá panaszom, csak a babával nem tudott mit kezdeni az első hónapokban (évben), nekem a házimunka is jó lett volna kikapcsolódásnak, ha zenei aláfestésnek nem babasírás szól. Azóta sokat javult a helyzet.

Tarts ki, ne sajnáld a pénzt a pszichológusra, ha úgy érzed, hogy segít és próbáld meg nem elmarni magad mellől a férjedet!

Jogod van így érezni, és te is ugyanolyan fontos vagy mint a lányod.

És neki is jobb ha arra költöd a pénzt, hogy kiegyensúlyozottabb legyél, és később vele és magaddal is tudj foglalkozni.

A férjed pedig ha nem tudja megérteni hogy depressziós vagy akkor egy seggfej.

Gondolja arra hogy jogos, amit érzél, és megérdemled hogy mások ezt megértsék és támogassanak.

Végigcsináltál terhességet, van egy kislányod, ez nem kis dolog, légy büszke magatokra. :)