Ha valakiről tudnád, hogy volt szexuális dolga gyerek(12 közeli, de alatta) felé felnőtt létére vagy 20 évvel ezelőtt, mit kezdenél az információval?
Egyrészt már elévült, másrészt ki hinne neked, harmadrészt csak egy esetet tudsz, amikor gyanúba keveredett, ami rendőrség elé került, de nem lett semmi az egészből, más nem történt, de tudod, hogy az elmúlt 20 év során gyerekek közelében volt, és nem jeleztek problémát..
Mit tennél ezzel az ezeréves(de biztos, viszont nem bizonyítható, bőven elévült) információval? Keverednél olyan rágalmazásgyanús helyzetbe, mint amibe szerencsétlen úszócsaj került(asszem az övé még nem évült el)? Borítanád a bilit az ember családjára tekintet nélkül?(van lánya is)Titkolnád tönkrevágva a lelkiismereted?
Mi lenne a helyes szerinted?
Térhet valaki "jó útra"? Ha tudod, hogy kétszer biztosan megtörtént két különböző lánnyal"enyhén"-behatolásmentesen, akkor már el van ásva az ember, és megérdemli, hogy a családja tudja ezt róla? Vagy megvárnád, amíg megtudod, hogy valakit megint molesztált, mikor már megvan a következő baj is? Mi van, ha sosem tudod meg, mert eltitkolják a lányok x évre, és azóta párévente csinálja??
Mi a helyes ilyen helyzetben? Ügy biztos nem lesz belőle a rengeteg idő miatt, ami azóta eltelt, és bizonyíthatatlan, még te jönnél ki rosszul "rágalmazásért", de nem érzed helyesnek hagyni a dolgokat csak úgy..
Szóval te mit tennél és mit érzel, mi lenne a helyes? Bementenéd a lehetséges jövőbeli áldozatokat(vagy azokat, akik még voltak..), kockáztatva a saját életed? Én egyelőre hallgatok, de nem érzem helyesnek, viszont tudom, hogy semmi következménye nem lenne jogilag, és valószínű, hogy nem is hinnének nekem.
Szóval eléggé kikészít a helyzet, random pánik jön rám néha, heves szívdobogás, mert úgy érzem tennem kell valamit, de ha teszek, tönkremegy az életem, és nem is lesz negatív következménye ránézve és az is lehet, hogy "csak" kétszer botlott, és 10 éve már normális életet él, mert ki tudja élni magát a nála alacsonyabb, sovány, "gyerektestű", nála jóval fiatalabb párján. Nem tudom. Más mit tenne, és miért? Örülnék, ha meg tudnátok győzni egyik irányba, a "nem a te dolgod" kommentelők hagyjanak, az én dolgom is. Leginkább annak örülnék, ha lenne valami erkölcsi dolog, ami felmentene a lelkiismeret alól és nem kellene szólnom, mert úgyis minden rendben lesz
Látom csak odáig terjedt, hogy "biztos nem igaz". Pont ez zavar az egészben. Amint felmerül, az emberek tagadnak ezerrel, megkérdőjeleznek, támadnak, reménykednek a rendszerben/vagy pont tudják, hogy nem lehet mit tenni, mert a rendszer nem segít, ha igaz is, majd hagyják az egészet, hogy nem az ő problémájuk.
Ha szólok, én szívom meg, meg a családom, ha nem szólok, akkor rámegyek erre a rohadt pánikra, és ez kihat a családomra is. Akinek meg szívnia kéne, az sosem fog, boldogan éli világát és tesz tönkre másokat, mert ez egy rohadt világ, velejükig rohadt emberekkel.
Semmit
De messzire kerülném,kerültetném a sajàt gyerekeimmel és nagyon nyitott lenen a szemem az aktuális helyzetre.
22. Vagyok
Mivel semmi ertelme ( sajnos)
Amúgy ha aktuális lenne, akkor borítanám a bilit
🤷♀️ Nézd, én nem hiszek neked. Pláne ezen bukott el számomra amit a 20# hszben írtam, mert megválaszolni sem tudod a kérdést.
A mondandód kusza, ködös.. Csapongó és kombináló.
20 év után meg, már rég dolgozhattál volna azon, hogy túl lépj. Ha megerőszakolt volna azt mondom megértem, hogy még mindig nem tetted túl magad, de igazából még a fogdosásban sem vagy biztos. 🤷♀️
Jólvan 26os, leszrom, hogy hiszed-e, senki nem vagy nekem, de jó lenne, ha válaszolnál a kérdésre!
Mit tennél, ha ilyen információ birtokában lennél, mint amiket leírtam?
25ös, volt terápia, azon kívül, hogy kiadtam rengeteg, rengeteg pénzt(óránként 12 ezret) kb egy éven át, hetente, volt hogy többször, nem segített semmit, totál szemfényvesztés az egész. Mindig az van, hogy pár évre/hónapra elsikkad, majd feljön, és olyan, mintha tegnap történt volna, csak egyre erősebb hatása van, ez a heves szívdobogás és "pánik" eddig nem volt meg, új és ijesztő és legszívesebben sírva ordítanék, amiért a világ megy tovább, és én szívok, és nem ő, rá semmi hatása nincs.
"csak fogdosás" azt hiszem könnyebben túl lennék egy erőszakon, akkor legalább nem kapcsolódna hozzá "pozitív" testi élményem, ami a legborzalmasabb az egészben.. jó, valószínűleg nem lennék könnyebben túl az erőszakon, csak más érzések kavarognának bennem.
Miből gondolod, hogy engem nem molesztáltak gyerekként?
Túlléptem. 30 év után nem rágom a küszöböt.
Tudod, ha már kitalálsz valamit, legyen hihető..
😉
Ezt honnan vetted, hogy én állítom, hogy te nem éltél át ilyet? Másold már ki kérlek!
Igen, és te is hetente párszor látod az embert, és tudsz az életének bizonyos történéseiről, és neked is jópofát kell vágnod, mintha semmi sem történt volna, beszélni vele pár szót, mosolyogni rá és látod gyerekek mellett? Néha megy nekem, néha nem, vannak jó, csendes, hosszú időszakok, amikor "fel sem veszem", hát most ez nem olyan.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!