Tényleg ennyi szülő megbánja, hogy gyereket vállalt? Ez nagyon durva.

A történet előzménye annyi, hogy a párom nagyon szeretne gyereket már egy jó ideje, én viszont nem érzem azt, hogy készenállok rá, abban sem vagyok biztos, hogy valaha szeretnék. Egyszerűen nincs meg bennem ez az érzés, ösztön. Nem szeretném elsietni, mert még csak 28 éves vagyok, párom 33, és azt ő is tudja jól, hogy 30 alatt nekem szóba sem jöhet a gyerekvállalás. Ennek ellenére rendszeresen feljön nálunk a téma, pedig tisztán közöltem vele még a kapcsolatunk legelején, hogy 30 éves koromig ezzel várni szeretnék. Kicsit elkezdtem olvasgatni a témában, pl Redditen, Facebookon, hogy akik megbánták a gyereket, az mi miatt volt. Fel szeretnék készülni mindenre, vagy jobban mondva minden eshetőséget számításba fogok venni és az alapján mérlegelni, majd dönteni, hogy szeretnék-e vállalni. Nagyon sokan azt írták, hogy aki nem 100%-osan biztos benne, az inkább bele se kezdjen. Nálam abszolút ez a helyzet áll fenn, és semmi sem garantálja, hogy később ez változni fog bármit is. Nagyon érdekes és sokkoló történetek vannak megosztva mind Fb-on, mind Redditen, annyi hogy angolul kell tudni hozzájuk, de akit érdekel nyugodtan nézzen rá:

[link]

Ez szerintem mindenki számára nagyon tanulságos lehet, aki kicsit is kételkedik benne, hogy szeretne-e gyereket.