Szülők, mai fejjel vállalnátok gyereket?

Van gyerekem, már felnőtt.

El nem tudom képzelni, hogy milyen lenne nélküle, de újból és újból bevállalnám, csak a mai eszemmel egész másképp nevelném.

Nem.

És ne jöjjön nekem senki azzal, hogy mindent előre lehet tudni, mert kvára nem úgy lesz, ahogyan azt Móricka elképzeli/elképzelte!

Vannak szép pillanatok és a rengeteg nehézség ellenére sem adnám vissza a saját gyerekemet, DE ha tudtam volna előre, hogy ennyire kemény lesz, hát... akkor is megtartottam volna, mert imádom, de aki még nem vállalt gyereket és bizonytalan, annak nem ajánlom, mert elképzelni sem tudja, hogy mekkora felelősség és zéró szabadidő, gyakorlatilag a saját élet feladása..!

Persze, ahol van bébiszitter meg családi segítség, annak könnyebb, de akkor is oltári átverés a rózsaszín cukormáz, mert ez biza kőkemény meló 0-24-ben - ellentétben azzal, amikor mondjuk ledolgozod melóhelyen a 8-10 órádat és utána azt csinálsz, amit akarsz, hétvégén meg pihensz na a gyerekvállalás után már nem.

Kiszolgálod őt is, a férjedet is, esetleg még pénzt is keresel és örülsz, ha alvásra jut időd.

Nemes dolog az anyaság: viszont teljes önfeláldozás.

Másrészt:

mi értelme van az életnek, ha nincs kiért élni?!

Azt hiszem, hogy a család fontosabb, mint a kényelem.

Nem, és a saját szüleimet is nagyon sajnálom, hogy engem végül megtartottak.

Nézz szét...

Nézd, ha nem vállalsz gyereket, akkor azt fogod megbánni, mivel rengeteg mindenről lemaradsz és a személyiségfejlődéshez elengedhetetlen tapasztalatokat szerezhetsz meg, nagy tanító egy gyermek.

Nem beszélve arról, hogy idősebb korára ha egy nő nem szült, az valahol olyan sajnálatos és úgy vettem észre, hogy társadalmilag is lenézik meg a legtöbb nő meg is bánja idős korában, hogy nem szült.

Ha bevállalod és nem leszel szerencsés, akkor viszont azt fogod megbánni, és bár anya leszel, de nőként már csak egy mosogatórongy zombi és éveket öregít az arcon az anyaság, a külső is megváltozik sok esetben és egészséged is rámehet komplikációk, alváshiány, szülés utáni depresszió és akkor még a gyerekbetegségekről, nyilvános és nem nyilvános hisztikről, dackorszakról nem is írtam stb. egy csomó nyalánkság.

Szóval igazából mindenképpen xarban vagyunk nőként és nincs jó döntés! :)

Szerintem azt kell tenned, amit a szíved diktál!!

Ha igazán, szívből, őrülten szeretnél gyereket, akkor vállalj!

Ha csak azért, mert ez így szokás, meg mert mindenki azt akarja rajtad kívül, akkor ne !!!!!!!!!!

És már megint a férfiak jártak jól: fiatalon az anyja szolgálja ki, utána a felesége, aztán meg ha a pasas ráun a fáradt, nyúzott nejére meg az üvöltő gyerekre, akkor lelép egy fruskával mondván, hogy az asszony tehet róla, minek hagyta el magát, hogyhogy már nem fittipaldi, pedig mikor elvette még olyan üde volt, kívánatos, vidám stb a gyerek meg az asszony nyakán marad, aki szépen lassan tönkre megy, miközben a pali meg éli aranykorát az új nője oldalán.

Szóval nagyon nézd majd meg, kinek szülsz, mert még a 100 % biztos is ledobhatja a haját a gyerek dolgaitól és a szülés utáni nehézségektől!

Viszont aki azt hiszi, hogy a nehézségeket, meg a szolgálatot megúszhatja, annak sem lesz könnyű élete, mert az élet mérlegének nyelve végül mindig kiegyenlítődik vagy így, vagy úgy!

Szóval igazából nincs rossz döntés.

De mindig azt tedd, amit TE igazán akarsz, hogy ne mást kelljen majd hibáztatnod, ha mégsem jön be.