Anyukák! Nem érzitek úgy néha, hogy ti boldogok vagytok de mégis hiányzik valami?

Pontosan ugyanezt érzem. Azt hiszem ha lenne lehetőségem szívesen visszamennék 1-2 hónap múlva 4 órában dolgozni. (9 hónapos a fiam.) Sajnos ez most a sci-fi kategória.

A lányaid mennyi idősek.

Nekem még kicsike a fiam (két hónapos) de amikor alszik, igyekszem lefoglalni magam saját magammal :) Pl. befestem a hajam, vagy rendet teszek, főzök valami finomat - ez nekem jó mert szeretek főzőcskézni, magammal foglalkozni, a rendrakás meg szükséges rossz de legalább lefoglal.

Délután meg átjönnek barátnők munkájuk után, és jókat dumálunk, ők boroznak, én közben szopiztatok :)

Vagy jó időben nagyokat sétálunk, pl a Városligetben ahol sok boldog család sétálgat és belőlük akkora erőt lehet meríteni arra gondolva hogy ezek a családos, gyermekes emberek (amilyenekké én és férjem is váltunk két hónapja) a leggazdagabbak és boldogabbak hiszen a kisgyermek valóban az élet legnagyobb kincse :)))

Mindig erre gondolok egyébként, ha néha elkap a magányosság érzete...pl mikor éjjel már ötödször ugrom fel hogy zenére, a szobában sétálva ringassam álomba a fiamat.

Talán néha érzem hogy hiányzik amikor még kiültünk a teraszra a barátaimmal és cigiztünk, és borozgattunk és utána párommal egész éjjel kettesben voltunk :)) - de utána mindig arra gondolok hogy az igazi életem még csak most kezdődik, hogy a fiunk is itt van velünk.

Én is igyekeztem elfoglalni magamat, amikor tehetem. (Mert persze a baba az első.) Barátnőzés, séta, olvasás, sport stb. Hétvégenként kirándulás hordozókendővel, vagy kiállítás, cukrászda stb.

De 1-2 hónapja kezdek kicsit befordulni. Talán az a baj, hogy a fiam születése előtt nagyon aktív életet éltem, folyton "pörögtem". Nagyon jó lenne, ha Mo-on is általánosabb lenne a részmunka idő, meg nem néznék szívtelennek azt aki nem akar 3 évig otthon ülni, hanem 1-1,5 évesen beadná bölcsibe a gyerekét!

De... a munkám, a pörgés szokott hiányozni, az emberek, a társaság.

Gondolkodtam is ezen sokat.

Szerintem részidőben visszavennének dolgozni, de azt is tudom, hogy a munkaidőm nem állna meg napi 4 órában, így most kitaláltam magamnak egy vállalkozást, már készítem hozzá a weboldalamat.

Tűrhetően leköti a gondolataimat. Kicsit jobb így, bár pénz talán csak jövőre lesz belőle...