Tényleg szörnyű anya vagyok, mert úgy érzem jobb helyen lennének válás után a gyerekek az apjuknál?

Szerintem ez a döntés ezerszer nehezebb mintha magadhoz vennéd őket. Azért hőbörögnek, mert van aki nem képes rá (és nem azért mert szörnyű, hiszen nem hagyod őket magukra, az apjukkal lennének) csak ehhez egy fajta erő kell. Nem mindenkinek can és nem értik meg.

Én megpróbálkoznék közös felügyelettel, heti vagy 2 heti váltásban. Kecske is jól lakik, káposzta is megmarad.

Szeretni valakit azt jelenti, hogy az ő érdekeit helyezem a magamé elé. Te épp ezt teszed.

Azért én a helyedben megkerdeznem a gyerekeket, ők mit szeretnének. Mert nekem pl anno nem kellett volna a külön szoba, kert, semmi, nem akartam volna apámmal élni.

Valószínűleg én is az apjuknál hagynám őket, ha ott is ugyanolyan szerető kapcsolat van köztük, mint veled.

A gyerekeknek kényelmesebb lenne, ettől te még szereted őket és gondolom bármikor találkozhattok.

4!

Ez csak Magyarországon probléma, külföldön teljesen normális és a gyerekeknek sincs vele bajuk. A lényeg az benne, hogy a szülők képesek legyenek normálisan kommunikálni. A sogoromeknal 3 gyerek nőtt fel így, semmi bajuk nem volt a rendszerrel.

7!

De, mertek volna, ugyanis itt a bíróságon alap, hogy megkerdezik a már beszélni tudó gyerekeket -a szülők jelenléte nelkul!- hogy mit szeretnének. Mindhárom felnőtt, elmondhatatlanul volna azóta ha nem lett volna nekik jó, de mindhárman szerették. Egyikük azóta a saját gyerekét is így neveli.

Külföldre költözött ismerőseimnek ott lett gyerek, de el is váltak.

Ott úgy van megoldva a közös felügyelet, hogy a gyerek maradt a saját lakásban, és minden két hétben másik szülő megy oda hozzá. A szülőknek van saját külön-külön albérletbe, amikor épp nincsenek a gyerekkel, akkor ott vannak.

Tudom h hihetetlenül hangzik de tényleg így van.

Hogy hogyan működik, nem tudom. Az egy dolog, hogy a két szülőnek magánélete nem nagyon lehet így, de a gyereknek is milyen lehet ez a folytonos jövés menés?

De állítólag ez ott előfordul.