Először kiskutya, majd kisbaba?

A 9 hónapos kiskutya még nagyon pici, most azonnal kezdd el leszoktatni az ágyban alvásról, mert nagyon féltékeny lehet! Egyébként sem egészséges egy ágyban aludni a kutyával. (mielőtt letépné egy panelkutyás a fejem: Én is laktam panelban és aludtam egy ágyban egy cc-val.)

Tudom, hogy ő most a kisbabátok, de ha akkor akarjátok leszoktatni a kutyust az ágybanalvásról és szobába mászkálásról, amikor a picit hazaviszitek... Hát ő sem hülye, rájön, hogy miért (ki miatt) esett ki a pikszisből. Na, ebből lehet a féltékenység, ami Te is tudod, milyen veszélyes.

Sztem a pelusszagoltatás marhaság, mert a kutyának csak a gyomra fordul fel a kórházszagtól. A baba ruháját megszagoltatjátok vele, az bőven elég.

Szerintem gyorsan tanulj meg különbséget tenni! Van egy KUTYÁD és lesz egy gyereked! A kutyát kutyaként KELL kezelni mert neki az a JÓ. Amit most csináltok vele azt nem fogja élvezni. A kutyának, mivel a farkas az őse, falkavezér kell aki vezeti őt. Akkor tud boldog életet élni ha tudja ki a főnök. Ellenkező esetben úgy érzi hogy ezt a szerepet neki kell átvenni, de ez egyáltalán nem élvezetes hanem merő stressz. Ilyenekből lesznek az ugatós, harapós, rosszalkodós kutyák. Egyiket sem örömből csinálják.

Meg kell tanulni a kutya nyelvén és sosem magunkból kell kiindulni! Szinte minden félreértés amit ebből vonunk le. Ragaszkodik hozzád? Vagyis mindig veled akar lenni, követ mindenhova? TÉVES elképzelés hogy ez az imádat jele egy kutyánál. Ez annak a jele hogy a kutya nem tisztel téged, nem lát vezérnek ezért ő veszi át a vezér helyét, és pedig a vezérnek vigyázni kell a falkára ezért egész nap a nyomodban van stb. Ezek mind cuki dolgok csak épp a kutyának nem jók.

A kutyának saját helye kell hogy legyen. Mert nem aludhat a főnök helyén. Nagyon cuki, de akkor már nem lesz annyira amikor majd nem enged föl téged vagy a gyereket a saját ágyadra felnőtt korában. Most még kicsi és elveszett de ahogy nő ki fog ütközni ennek a bánásmódnak a hátránya. A spánielek amúgyis makacsak tudnak lenni. A sok felelőtlen ember miatt leromlott a spánielek minősége, az aranyszínű egyedeknél köztudottan gyakori a dühkitörésekben szenvedő egyedek (ez idegi baj).

Ha fontos neked a kutya és majd később a gyerek akkor sürgősen kezd el nevelni a kutyát és nézz utána mi hogy működik náluk, úgyis otthon vagy most.

Lehet lepontozni meg sajnálni a kutyát de ez van, ő pont ettől lesz boldog. Ha megneveled a kutyád és jól kiismered a fajt akkor semmilyen gondod nem lesz ha jön a gyerek ugyanis a kutya a főnök minden döntéséd elfogadja.

Ja és ezért még leharapjátok a fejem de a kutya nem tud féltékeny lenni, mert nem ember. Ami féltékenységnek látszik az valójában az hogy próbálja visszaszerezni a tévesen elképzelt helyét a falkában, ledominálni az újonnan jöttet. Ezért is nincs "féltékenység" ha te vagy a főnök, mert akkor nem a kutya helyét veszi át látszólag senki. És sosem szabad a gyereket egyedül hagyni vele.

Egy versenyszinten kutyázó kutyás vagyok, 3 benti munkakutyával szóval nem kell azt hinni hogy valami gonosz p*raszt akinél a kutya csak egy állat és a hátsó kertbe van kikötve a hordóhoz meg moslékot eszik...

Kicsit nyersen de rettentő informatívan írtál:-))

Nekem vizsla-spániel keverékem van, és egyetértek a nevelés, a makacsság dolgában, és a falkaszellemmel.

Minden tiszteletem azoknak, akik igazán megtanulták egy állat nyelvét, és értik mikor, mit akar mondani. Lehet néha félreértem, talán, de jól nevelt és boldog összhangban élünk.

Vizsla-spániel rettentő eleven, mozgékony, vadász kutya, aki velünk megkapja a napi mozgását, szabadban van sokat feladatokkal, és este bent velünk, és nincs semmi gond.

Én sosem féltékenységként fogtam fel a gyerekem születése utáni helyzetet, hanem a falkaszellemmel gondoltam végig mindent. Nem is volt soha probléma, mert nem a kutya irányít nálunk!!!! És mélységesen egyetértek veled, hogy nevelni kell a kutyát, és az ő szintjén gondolkodni, falkaszellemet tisztelni, ha már kutyát választottunk:-))))) Igazat adok neked:-))))))