Miért vállal valaki gyereket? Mi a jó benne?
Ezen gondolkodtam én is.
Hisz vannak társadalmi rétegek ahol kötelező gyereket szerezni, mert csak úgy számítanak valakinek. Ezekben a rétegekben azon személyek melyek nem rendelkeznek gyerekkel, a társadalom söpredékének vannak tekintve, mert nem törekszik a faj fenntartásra.
De miért akarhat valaki gyereket?
Szeretsz egy olyan valakit akit nem is ismersz, hisz még meg sem született. És ha fellázad a szülei ellen?
Nincs haszna, nem jó, hanem egy vállalt többlet. Ha őszinte vagy magaddal, akkor bizonyos kor fölött megérkezik az, hogy inkább része lennél a folytonosságnak, inkább vért hugyozva felnevelnél egy-két(-több) utódot, akik a te fejlődéstörténeted folytatásaiként fognak tanítani másokat, köztük a saját gyermekeiket a te bölcsességeidre épülő saját bölcsességeikre.
Már feltéve, hogy egyáltalán szóba kerül az életedben az, hogy belül is tartani valahova, lehetőleg jobb irányt találni ennek, talán olyat, ami a nagy közös izét is jobbá (szebbé, felfedezésre és fejlődésre alkalmasabbá, élhetőbbé, játékosabbá, és mindezekkel együtt felelősségteljesebbé) teheti. Nem lenne ekkora rumli, ha ebből csinálnánk járványt inkább. De az ilyesmit úgy kell és úgy lehet csak, hogy te nekiállsz nyomatni. Persze más is találkozik ezzel, és más is beleébred, hogy csak így lehet.
Természetesen szabadon eldöntheted, hogy hagyod-e a francba a saját gyermek sztorivonalat, vagy ugye belegondolsz, mekkora aberrált mellékküldi már, és challenge accepted csatakiáltással előveszed a nagy csurákit, hogy kellemes keretek közt változtass a jövődön egy hatalmasat.
A legbosszantóbb kérdés ez. Mert a 2. Válaszodból látszik hogy megérteni se akarod, mert van egy elképzelésed, amihez most itt keresel önigazolást. Első válaszoló meg is adta neked.
Vannak akik nem vágynak gyerekre, hagyjuk egymást békén. Én sem csesztetlek, te is foglalkozz a saját életeddel. Nem hiszem hogy megértenéd vagy elfogadnád az én magyarázatomat.
Amúgy én azért szerettem volna gyermeket, mert szerettem volna egy kisgyerkőcöt a ferjemmel, akikről mi gondoskodunk, akit mi terelgetünk, az összes nehézséggel és örömmel együtt elfogadjuk. Boldoggá tesz hogy van.
A párod és a kapcsolatod szereted elsősorban annyira hogy érzed most tud kiteljesedni az életetek azzal, hogy családdá váltok. Aztán megfogan a gyermek és a legtöbb esetben már akkor szereted. Nem fog érdekelni akkor milyen tini lesz.
De ezt írtam korábban, hogy ezeket az érzéseket nem lehet elmagyarázni és átadni annak, akiben nincs.
Köszönöm hatos a választ!
Így most már értem. Elgondolkodtató amit írtál.
Utolsó!
Nem az történik valójában, hogy magadhoz láncolod egy életre a lelkitársadat?
Sok helyről hallom a környezetembe, hogy itt is és ott is különmentek a szülök és az anyuka kénytelen felnevelni.
Amikor ez megtörténik és az egyik szülő lemond a gyermekről, akkor... egyáltalán ez hogy történhet meg?
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!