Van hasonló édesanya, feleség sorstársam?

Szerintem több szabadidő kene neked. Èvente 2x egy egèsz hèt, mikor elutazhatsz, cserèbe a ferjednek is.

Nem panaszkodasbòl ìrom, hanem hogy àtèrzem a helyzeted, nekem 7 èv alatt kb 5x volt kimenőm gyerek nèlkül. Hiànyzik a szabadidő, a munka, de a ,,kedves" csalàdom nem segìt a gyerek körül, cserèbe befogtak àgyban fekvő beteg mellè csicskànak.

Ha nincs lehetősèg feltöltődèsre, ùgy egy idő utàn nem lehet tovàbb csinàlni. Kell a lehetősèg, hogy ùjra tudj fubkcionàlni.

Gyerekek apja kiveszi a rèszèt a hàztartàsbòl, gyerekekkel valò foglalkozasbòl? Ha nem, akkor egyèrtelmű, hogy mièrt ment el a kedved tőle.

Szerintem kiégtél, túl sokáig voltál terhes, gyermekágyas, beszűkült a világod, unatkozol. Kellene neked idő magadban, a férjed nélkül, utazz el akár egy kis társasággal és meglátod, hogy kapsz annyi energiát, hogy úgy fogod érezni mint aki megtáltosodott. Aztán azzal kihúzod a következő ilyen alkalomig :D Előbb-utóbb felnőnek a gyerekek és nem is kell majd különösebb erőfeszítés hogy egy ilyet megszervezz.

A férjeddel meg beszéljetek, próbáljátok feldobni az életeteket, lehet hogy ő is ugyanígy van mint te. Ha meg sehogy sem jön vissza a tűz, akkor tegyetek egymásnak egy szívességet és engedjétek útjára egymást.

Érdekes, kb minden második apuka így érez és lelép, és az embereknek már meg sem rebben a szeme. Az valahogy elfogadottabb és senki nem akarja őket pszichológushoz küldeni.

Én nem ítélkezem, ha úgy érzed mindenki jobban járna a különléttel, akkor hajrá. Kipróbálhatjátok az egy hét ott, egy hét itt váltást is, és akkor minden második héten szabad vagy. Szerintem nektek ez lenne az ideális az elején.

Annak semmi értelme ha feszült és boldogtalan vagy és ezt kivetíted a gyerekekre. Mert ha még nem is, egy idő után kifogod.

Ha nem írtad volna, hogy nem szereted a gyerekeidet, akkor próbálnék valamit javasolni, de így szerintem egyszerűbb, ha lelépsz. Igen, tudom, a világmindenség is le fog majd köpni érte, de velem ugyanezt csinálta az apám. Szar érzés volt, de utólag azt mondom, annyiból jó, hogy hagyott lehetőséget ezzel arra, hogy lehessen nevelőapám és ő szeret. Szóval inkább hagyd el őket, akkor legalább még lehet nevelőanyjuk, aki szereti őket. A többi szerintem lényegtelen.

Tapasztalatból mondom, hogy erőszakkal nem lehet érzéseket kicsikarni senkiből, és ez sokaknak felfoghatatlan, de többet ártasz a közönyöddel, ha velük maradsz, mintha átengeded másnak a lehetőséget.