Mit tegyek, ha nagyon vágyom a babára, a párom hallani sem akar róla?

Aza helyzet, hogy a gyerek utáni vágy az pont így kezdődik.

Először csak aranyosak a ruhák, szépek a bútorok, aztán eljut oda az ember, hogy mára se tud gondolni.

Ha a párod abszolút nem akar, akkor ideje elgondolkodni rajta, hogy te le tudod e gyerek nélkül élni az életet.

Ha te szeretnél gyereket és még nincs, akkor ne mondj le más kedvéért.

Ne hagyd, hogy rád erőltesse azt, amit ő akar, mert lehet, hogy késő lesz már, mire észbe kapsz.

Persze azt is el kell fogadni, hogy ő nem akar. De akkor nem ő az igazi számodra.

Fiatalnak tunsz (aki talalt egy idosebb palit).

A vagy csak erosebb lesz, igy kezdodik. Most meg nem 0-24 , de majd az lesz. Ez noi evolucios oszton. Ezt nem beszeltetek meg a kapcsolat elejen ? Kb. a legfontosabb kerdes.

Szia! Én csak a saját példámat tudom leírni Neked. Én már nagyon korán szerettem volna édesanya lenni, nagy családot, sok gyereket. 20 éves koromban megismerkedtem egy férfival (Ö akkor volt 28). Teltek az évek, a gyerektémát mindig elodázta. Majd ekkor, majd akkor, majd amakkor. Én meg egyre frusztráltabb lettem a vágyakozástól, főleg, hogy a környezetemben már mindenki babázott, nekem meg majd a szívem szakadt bele. De nem hagytam el mert amúgy egy nagyon jólelkű, imádni való pasi volt, aki a tenyerén hordozott (csak éppen a szívem legfőbb vágyát nem teljesítette). Aztán végül úgy hozta az élet, hogy elhagytam (nem csak emiatt), más felé sodort minket az élet. Azóta eltelt 20 év, de a jó kapcsolat megmaradt közöttünk. Jelenlegi élethelyzetünk az alábbi:

Ő 50 éves, gyermek, családja nincs. Évek óta egy olyan nővel él együtt, aki szintén nem akar gyermeket és így boldogok.

Én 42 éves vagyok, férjnél és jelenleg a 4. babánkat várom (igen, igen, fiatal édesanya akartam lenni, de hát az élet nem így hozta). Boldog vagyok. Nagyon. És a férjem is az, mert közösen akartuk a gyermekeket. És nem, soha nem akartunk lelépni, a gyerekektől megszabadulni, mert mi ezt akartuk. Nem a csok miatt, nem elvárások miatt, magunk miatt és nekünk ez így jó.

Szóval a tanulság az, hogy bizony vannak embertípusok akik máshogy látják a világok, máshogy gondolkodnak. Ha Ti ilyen fontos dolgokban nem értetek egyet, soha nem lesztek boldogok. Nem vagytok egymás mellett jó helyen. És az, hogy más mellett nem lenne ilyen jó dolgod az mit jelent? Anyagilag? Elárulom a boldogsághoz az édes kevés. Vagy mert gondoskodó, udvarias. Nyugi, ha megtalálod a másik feled, ő is az lesz Veled.

Szóval a válaszom az, hogy mit tegyél: döntsd el, hogy mit szeretnél? Szeretnél gyerekeket? Ha igen, akkor kezd új életet és adj magadnak esélyt, hogy olyan társat találj akivel egyformán vágytok rá. Nézd, én is majdnem kifutottam az időből, de végül léptem és jobb későn mint soha.

Nem kell mindnekinek gyerek. De hidd el, akiből előjön ez a természetes ösztön, az az egész élet legszebb részét, legnagyobb boldogságát szalasztja el, ha ebből kimarad.

E jól írta valaki. Először csak a babaruhák, szépen elkezded beleképzelni magad,hogy te milyet vennél, hogy tologatnád a parkban, milyen lennél terhesen, stb.

Egy nő életében ez természetes.