Nők,akik nem akartok gyermeket, karrier vagy más miatt.Titokban nem szoktatok irigykedni azokra a nőtársaitokra ,akiknek ilyen szinten bejött az élet?

Nem irigykedem rájuk! Sőt! Folyton ezt hallgatom a családos ismerőseimtől, hogy utálják a családos életet... Meg minek házasodtak meg, de irigyelnek engem, hogy nincs komoly kapcsolatom és azt csinálok mindig, amit akarok! Sajnos, ritka a boldog családos, házas ember...

Öregkorában úgyis mindenki előbb - utóbb magára marad! Amikor öreg vagy és beteg, amikor a legnagyobb szükséged lenne a gyerekre, a gyereknek már tehet vagy! Jó, ha havonta egyszer rád néz! Közben titokban arra vár, mikor dobod már fel a talpad és örökli ő (is) a házadat...

Nők, akik akartok gyermeket, karrier vagy más hiánya miatt.Titokban nem szoktatok irigykedni azokra a nőtársaitokra ,akiknek ilyen szinten bejött az élet? Úgy értem hogy karrierjük van, gyermek nélkül is boldog, szabad életük van.Nagyon sokat számít, főleg olyan szempontból,hogy egy lányból sikeres felnőtt nő lesz, aki elégedett magával és büszke lehet az önállóan elért sikereire, szabadidejében utazik, szórakozni jár a barátnőivel, a párjával. Belépett egy másik szerepbe, ahol levette a társadalom elvárásait es csak azzal foglalkozik, ő maga mire vágyik, ami sokkal fontosabb és felelősségteljesebb,mint mondjuk egy anyai, vagy háziasszony szerep. Egy másik dimenzió,amit csak az a nő érthet, amely sajt erejéből építette fel a karrierjét és élvezi annak minden előnyét . Nem fugg anyagilag és érzelmileg egy embertársától sem, nem kell saját magát, az igényeit és álmait háttétbe szorítani egy gyerek miatt. Ha el akar valahova menni, nem kell azt figyelnie a gyerekekkel ki lesz, vagy hogy mások mit szólnak, hogy csalàd, gyerek nélkül szórakozik. Ugye, férfiként is másként tekintünk rájuk.Úgymond,értékesebbek.Gondolom ti is ábrándoztok arról hogy szeretnétek sikeressé válni(mégha nyílvánosan mást is mondtok),csak ugye meg kell felelni a környezetnek.Hiába szülsz gyereket ,ha nem lesz gyümölcs amit rájuk hagytatnál .Ott leszel egyedül, a gyerekek felnőnek, meg lesz a saját társaságuk, de már keso lesz karriert építeni, a legtöbb barát leválik már a gyerek születésekor, akikkel meg utána ismerkedtek meg főleg a gyerekek miatt voltál joba velük, és már náluk is felnőttek, nincs közös téma, üres lett az életed. Sokan biztos félnek a visszautasítástól, a kudarctól ,ezért mennek az ellentétes irányba,ami jobban hangzik,de magányossá tesz egy egész életre.

Off: nem gondolom így, sőt nekem is van gyerekem, de azért ez megmutatja milyen szélsőséges a kérdés gondolatmenete.