Hogy legyen újra nő szülés után?

12

Nekem

11 vagyok

Csak a kicsi kel 7-szer éjjel

És még verekszenek is

De nem

Akartam ezzel jönni🙈

Kezdj el magadért tenni és nem azzal takarózni, h azon csak a plasztika segít

De komolyan!

Az első lépést megtetted

Ez a legnehezebb ( megfogalmaztad a problémàt és kiírtad a kérdést is)

Ehhez nagyon gratulálok!

Nem tudom hogy tudnálak motiválni

😞

15 mondhatod ezt valakinek aki slamposnak érzi magát sportosban

Pedig teljesen igazad van egyébként!!!

( én is… soha nem is öltöztem sportosan..,.. csak edzésre.. gyerekek előtt farmert sem hordtam, csak kivételes esetekben.. de azt is elegánsabban munkahelyem dresscode-ja is magassarkút írt elő, sminket, belőtt hajat.. nekem, magamon ez a null pont)

Neki is meg kell találnia önmagát az új helyzetben,

Ha eddig feszülőset hordott, akkor tenni kell azért, hohy újra mehessen az olyan ruha

( nekem több 100 striám van.. lefogytam 25 kg-ot mégis tudok feszeset hordani, persze megfelelő fazonban, örülök, hogy a csípőnadrág/ szoknya nem divat)

Van egy 3 évesem meg egy 3 honaposom.

6kg-val vagyok több, mint a gyerekek elött. Mégis sosem éreztem magam ilyen jól a bőrömben. En sem veszek fel testhez simuló ruhákat, imádom a farmert és a tornacipőt. Igy is tudok totál nőies lenni.

3 éve nem göndörítettem/vasaltam a hajam, nem is hiányzik. Smink is kikerül a szemceruzámban. De adok magamra, még itthon a hétköznapokon is. Nem más, hanem magam miatt.

Emellett a férjemmel beszélgetek. Nem egyszer átbeszéltük, hogy a testem változott, ő így is imád. Emiatt semmi gátlásom a szexben sem.

Szerintem a lényeg azon van, hogy lusta vagy...

Én pl így a dackorszakosom és a pici mellett reggeltől estig egyedül vagyok, segítség nélkül. Délelött takarítok, minden nap megfőzök, a délután pedig változatos. Mindig kitalálunk valamit. Vagy a házat díszítjük, vagy sétálunk, vagy csavargunk... mindig van valami.

Szerintem ez az egész fejben dől el. Te eldöntötted lusta vagy ehhez, semmit nem is teszel érte, akkor mit vársz?!

A nőiesség nem a kockás hassal kezdődik. Ha a hasad és a melled nem is szép, attól még lehet az összkép jó, például egy tónusos lábbal, kerek fenékkel. Feltalálták a push up melltartót is, az sem lehet akadály, hogy az ember rendesen nézzen ki. A férjed nyilván tudta, hogy szülés után lehetnek bizonyos változások, így előtte pont nem kell szégyellned sem a megnyúlt bőrt, sem a megereszkedett melledet (bár már erre is vannak csini fehérneműk).

Ha ennyire rossz ez az otthonlét, akkor próbálj meg visszamenni dolgozni részmunkaidőben fél év után. Én is így csináltam, utálok háztartással foglalkozni, főzni végképp, nem is azért tanultam, hogy súroljam a budit. Mindenki nagyon boldog és kiegyensúlyozott, mióta dolgozom, apuka is többet van a gyerekünkkel, van nagymama is, aki baromira élvezi, hogy a fiatalkorában meg nem élt babás időszakot most részben tudja pótolni. Ha ez nem opció, akkor beszéld meg a férjeddel, hogy mikor tudja biztosítani azt a heti 4-5-6 órát, amikor te a testeddel tudsz foglalkozni. Ez nyilván legalább annyira fontos neki is sőt, elsősorban neki, hiszen a nők többsége gondolom nem élvezetből szőrtelenít, hanem azért, hogy az ártatlan férfi lélek nehogy szembesüljön a ténnyel, hogy mi is szőrösek vagyunk.

Illetve vannak segítségek is. Hozzánk 2 havonta jár egy takarítócég, a leginkább időigényes dolgokat ők csinálják meg (pl hűtő, ablakok és társai). Mivel sokkal alaposabbak, mint én lennék, így tovább marad utánuk tisztaság, nekünk kevesebb dolgunk van később is. Ma már nincs olyan étterem, ami ne menüztetne, néha lehet onnan is rendelni, még sokszor változatosabb is, mint az átlag háziasszony főzelék-pörkölt-sült hús triumvirátusa.

Nekem nagyon rossz véleményem volt mindig is ezekről a baba-mama klubokról, mégis eljárok babás jógára. Ez is valami, ez is program, a babám baromira élvezi (rengeteg stimulus éri), és valami legalább történik. Én emellett nyelvet is tanulok, nekem ez a hobbim, már előtte is az volt, erre is mindig szakítok időt és ez is segít vinni a heteket. Te is keress magadnak valami kreatív hobbit, ami viszont valamilyen szinten kötelez is, tehát nem tudsz bele esni abba a csapdába, hogy most nincs időd/kedves/akármid, mert valaki mondjuk számít rád (mint az én esetemben a nyelvtanárom).