Milyen más gyerekét nevelni? Ha közös gyerek is születik, nem zavar benneteket, hogy másnak a gyereke a tiétektől veszi el az időt?

#8 Nem a #6-os vagy, de...

Már nem azért, de felnőttkorban könnyű ám okoskodni ezekről a dolgokról. Egy gyerek teljesen máshogyan éli meg, éli át az egész élethelyzet, úgyhogy ha valamit, akkor ítélkezni nem szabad, nem is lehet. Egy gyerek nem érti azt meg, hogy az anyukája egyik napról a másikra miért fordít több figyelmet valakire, aki odaköltözött és ott fog élni mostantól, mint rá, a saját gyermekére. Ez nem, nem azt mondom, hogy a gyerek, akik az anyja eldobott, az nem érdemli meg, meg mindennél jobban megérdemli. Egyszerűen azt, hogy ezt egy pl. 5-6-7-8 éves gyereknek nem tudod megmagyarázni. A gyerek a szeretetből, figyelemből, az időből ért, amit rá szánsz, de pont az kerül megvonásra. Ez egy nagyon nehéz helyzet, nem hibáztatni a szülőket, max. annyiban, hogy mindegy gyermeket egyformán kellene szeretni, nem szabad, hogy egy pillanatra is azt érezze, ő nem fontos, ő kevésbé fontos. Ezen bizony nagyon dolgozni kell, és sajnos sok esetben nem jön össze megfelelően. Mi az eredmény? Egy olyan felnőtt, mint a #6-os válaszoló, sajnos. Nem így kellett volna lennie. Nem úgy teszek jót egy gyermekkel, hogy a másik gyerek annak a kárát érzi.

Ha lenne 2 vagy 3 saját gyereked, akkor neheztelnél rájuk, mert elveszik az időt az első szülöttől?

Pityukát úgy kell kezelni, mint egy testvért. He nem megy, akkor nem kell összejönni az anyjával.

Nálunk szuperül működik, én két gyereket hoztam a kapcsolatba, párom gyermektelen volt.

Tavaly született meg a közös kisfiunk.

Senki nem veszi el az időt senkitől. Ők testvérek és mindenki úgy is kezeli őket.

Sőt az exemmel jóban maradtunk, párommal szoktak kávézni is, az exem is elbabázik a párommal közös gyerekkel... Szóval nálunk abszolút nem ért senkit hátrány.