Hogyan történt amikor a gyerekvállalásról beszéltetek?

Már a kapcsolatunk eléggé korai fázisában felmerült a gyerektéma, persze először csak annyira, hogy ki mennyit képzel el. Mindketten 2 gyereket láttunk ideálisnak, úgyhogy ebben passzoltunk. Aztán mikor már együtt voltunk 12 éve (17 évesen jöttünk össze) akkor már biztosan tudtuk hogy együtt szeretnénk gyereket vállalni és készen is álltunk rá. Megvolt az esküvő és valahogy felmerült ez témaként, éreztük, hogy mindketten akarjuk, szóval a házasság után kb fél évvel el is kezdtünk próbálkozni.

Anyukám velem volt a terhesség kezdete óta, már arról is tudott, hogy késett 1 napja. A család többi tagjának csak a 12.hét után mondtuk el.

A család nagyon örült neki és mivel már jó régóta együtt voltunk a párommal, így természetesen szerettek és örültek, hogy ő az apa :)

Kb. a 2. randin beszéltünk a gyerek témáról, mert ebből a szempontból már mindketten benne voltunk a korban, én 31, ő 36. Es szerettem volna tudni akar-e egyáltalán gyereket, plusz magamról már tudtam, hogy nehezen tudok teherbe esni ( túl voltam az előző kapcsolatban 2 év sikertelen próbálkozáson).

2 hónapja voltunk együtt, mikor elkezdtünk próbálkozni, nem mondtuk senkinek. 6 hónap után indultunk meddőségi központba, ezt már tudta család, munkahely, barátok, mindenki támogatott, a többség már az előző 2 évnyi próbálkozást is végigdrukkolta. Végül kb. 2 év után lett pozitív a teszt, rengeteg vizsgálat, inszemek, gyógyszerek, egy műtét után. Örült mindenki, második gyerek a 2. próbálkozós hónapban sikerült.

Összeségében 6,5 éve vagyunk együtt, 4 éve házasok és van egy 4 és egy 2 éves gyerekünk.

1 éve voltunk együtt, én már akkor belevágtam volna. Végül 2 ev után vagtunk bele. Nagy megbeszélés nem volt. Nekem azt a gyógyszert abba kellett hagynom, megbeszéltük másikat nem kezdek el és ennyi. Család a 18.héten tudta meg mind a 2 részről. Pont nem érdekelt, hogy a csaladom mit gondol róla, a körülményekről. Nem nekik szültem 🤷‍♀️

26 voltam. Most 29, és hasonlo mód történt a második gyerek is.

Konkrétan a második randin szóba került. 28 voltam, párom 33. Biztos egzisztenciája volt mindkettőnknek, és tudni akartam akar-e egyáltalán gyereket, mert ha nem akkor 5 percig se húzzuk egymás idejét. Nyilván ekkor még egyikünk sem tudhatta, hogy valóban akarunk-e majd egymástól gyereket. Viszont én úgy gondoltam, ha ő nem akar, akkor nekünk nincs közös jövőnk.

Pár hét után összeköltöztünk, és 8 hónap után leültünk átbeszélni, hogy mi lenne ha... tudtuk, hogy rizikós hiszen rövid ideje vagyunk együtt. De mindketten nagyon vágytunk már rá, pro és kontra érvek mellett a szív szava győzött. Még abban a hónapban terhes lettem. Azóta 3 éves a fiúnk. Mi is rendben vagyunk, de azt el kell ismernem hogy a szülés utáni évben egy hajszál választott el attól minket, hogy szétmenjünk. Szerencsére egyikünk sem akarta feladni és kínkeservesen de túl jutottunk rajta és családként is összerázódtunk.

Mi ismertük egymást régóta, mielőtt összejöttünk, szóval gyakorlatilag az első randinkon tudtuk, hogy akkor innentől nincsen keresgélés, ez A SZERELEM a mi életünkben. Akkor megbeszéltünk minden tervet, jövőképet, amiben mindkettőnknek 4 gyerek volt, esküvő után egyből. 1,5 év után házasodtunk össze, az első babánk viszont nem siette el a dolgot, 6 évvel később fogant meg. Anyukám és a húgaim tudták, hogy “próbálkozunk”, de mi nem görcsöltünk annyira, lombik és társai szóba sem jöhettek volna, ha nem sikerül, az örökbefogadást választottuk volna. A kicsiknél valahogy mindig egyszerre jött el az a pont kettőnknél, amikor úgy éreztük, jöhet a következő és hála Istennek, ők jöttek is gyorsan. 😊 Mire a nagy 5 éves lett, már a 4. is megszületett. 😄

A szűk család mi vagyunk a férjemmel és a gyerekekkel, más véleménye soha nem érdekelt.

Én soha nem titkoltam hogy nem akarok gyereket. Ha meggondolja magát sem fogok szülni, könnyű olyan férfit találni aki nem akar gyereket, és mint innen is látszik, könnyű olyan nőt találni aki egyből szeretne gyereket is. 😊 Természetesen remélem hogy nem gondolja meg magát, már csak azért sem mert rossz apuka lenne, vagy semmilyen :( Családban mindenki tudja mi a véleményünk.

4 éve együtt, 28N 35F

74 és 50%-os, nektek mi bajotok?

Savanyú a szőlő?!

Az lett volna felelőtlenség, ha a semmire szülök. Vagy ha " csak a veget dugta be, ebből nem lesz gyerekk". Vagy ha közben iszok, cigizek, drogozok...

De nálunk egy 2 éves együttlakas után, amikorra sajat autoja volt mind a kettőnkneky saját házunk, évek ota dolgoztunk, na erre aztan nagy felelőtlenseg gyereket vállalni, tényleg 🤦‍♀️🤦‍♀️🤦‍♀️

Mit kellett volna?!

Fél evig napi 3x atbeszelni, hogy akkor most szeretnénk?!

Ezt 10 perc alatt is el lehet dönteni, ha hiszed ha nem. Mind a ketten tudtuk, hogy megvannak a feltetelek. En is tudtam, hogy akarok. Ferjem is tudta, hogy keszen áll rá... akkor ?!

Istenem. Sajnalom az ilyen életteleneket 🤦‍♀️

3#