Milyen felnőtt lesz abbol akinek gyerekkoraba sok családtag elvesztést kell megtapasztalnia?

Az, hogy apa nélkül nő fel, az sokkal nagyobb (és rosszabb) hatással lesz rá, mintha a nagyszülei korán meghalnak.

Kérdés, hogy az apa-mintát pótolja-e valaki? Pl. az anya új férje. Vagy egy nagybácsi, férfi tanár, edző stb.

"peldaul nagyszulok elvesztése és mondjuk a gyerek már kb 10 éves és felfogja, hogy mi is az a halál"

Csak az utóbbi évtizedekben lett szokás a gyereket nem elvinni a temetésre, kvázi eltitkolni előle, hogy mi is az a halál, a legtöbben mégis rendes felnőttek lettek a korábbi évszázadok, évezredek során is, amikor még együtt éltek a generációk, így a gyerekek is közelről élték át a nagyszülők elvesztését.

Szerintem inkább az a kérdés, hogy aki nem éli át már gyerekkorában azt, hogy akár a szerettei is meghalhatnak, az vajon mennyire felelősségteljes, amikor mondjuk 17 évesen a volán mögé ül...

"akit gyerekkorába elhagyott az apja és csak ritkán foglalkozik vele az is szulo elvesztésének számít? és mondjuk egy fiurol van szó"

Ha lányról van szó, akkor is.

Ha az apa nincs jelen az életében, akkor jellemzően nem lesz férfikép, és olyankor nem tud jól kezdeményezni a nőknél, és olyan "rendes fiú" marad, esetleg az anyja nagyon rátapad. Előbbi miatt nem lesz elég karakteres a nőknek, az utóbbi rettenetes anyóst eredményez.

Ha az elvesztések jelentős nyomot hagytak, akkor félni fog a másik elvesztésétől vagy távollététől, ami túlkontrollban, túlaggódásban nyilvánulhat meg, amit féltékenységnek vagy töketlenségnek gondolhatnak