Gyerekkel másfél szobás lakás, vagy családi ház, de szülői segítséggel?
Kisbabánk lesz, jelenleg a lakásban élünk.
Egyetemistaként imádtam itt élni, a belváros szívében van, a Bazilika és a Széchenyi tér között. De másfél szobás, ami akkor nekem bőven elég volt, három embernek viszont pici szerintem...
Van egy külön hálószoba gardróbbal, egy nappali+étkező egyben és külön konyha, kamra. Sehogy nem lenne megoldható a babaszoba kialakítása.
Lenne lehetőségünk arra, hogy családi házba költözzünk, ahol több szoba/helyiség lenne, nagyobb terek és nem utolsó sorban udvar is. Viszont ez csak a szüleim segítségével megvalósítható.
Nekem a szívem jobban húz a ház felé, kicsit be is sokalltam már Pesttől az évek alatt és jobban vágyom a nyugira, csendre, zöldövezetre. Az otthonunk ugyanúgy maradna a főváros, de inkább a II., XI., XII. kerület. Párom nem akar költözni, mert hogy minek.
Csak én nem érzem ezt fairnek, mert én leszek "bezárva" a gyerekkel egy lakásba...
Mind a kettőnknek van autója, így a közlekedés nem jelentene gondot akkor sem, ha nem ennyire központi helyen laknánk.
Igen, ráadásul Budapesten belül maradnánk, agglomeráción én is elgondolkoznék, hogy kell-e a napi szintű ingázás...
Sajnos az ingatlanárak az egekben vannak, még ha eladnánk a lakásomat, akkor is akkora hitel kéne egy kertes házhoz, amit kb életünk végéig fizethetnénk (kis túlzással). Ezért nem is értettem azt a kommentelőt, aki azt kifogásolta, hogy miért nem előbb költöztünk kertes házba, és utána vállaltunk gyereket... Szerintem nem sok huszonéves van olyan anyagi helyzetben, hogy csak úgy vásárolná a budai kertes házakat. Pont ezért kellene a szüleim segítsége.
Én a kertesházat választanám. Babát várunk mi is, és pont azt érzem az utóbbi másfél évben, hogy a nem létező tököm tele van a belvárossal. Egyre romló közbiztonság, csövesek tonnaszámra, és még sorolhatnám.
Férjem szülei is segítettek annak idején neki a lakásvásárlásnál (már 4 éve volt ez) és egyáltalán nem szólnak bele semmibe. Pedig aztán az ő családjában mindenki mindent is jobban tud általában 😂 Felmerült a házvásárlás gondolata is, abban is segítenének az önerő egy bizonyos részével. Vannak ilyen szülők 🤷♀️
Ha a párod büszkeségből nem akarná elfogadni a házat (bár ha jól értem a másfél szobás lakás is a te tulajdonod, amit a szüleidtől kaptál), akkor beszéljétek meg velük, hogy esetleg havonta kamatmentesen törlesztetek nekik.
Szerintem a legnagyobb problémátok nem a kert hiánya, hanem a helyhiány. Egy nagyobb lakással is előrébb lennétek. Ez tetszene a párodnak? Kertes ház megfizethetőbb környéken?
Szerintem nem fair belekényszeríteni a párunkat valamibe, amit ő nem akar. Nyilván én is szívesen élnék 12. kerületi házban, de ha a párom nem akarja, vagy nem tudom mehfizetni, akkor keresünk kompromisszumot. Teljesen érhető, hogy nem akar elfogadni egy 150 milliós házat. A lakásod amúgy valószínűleg ér 40 milliót alsó hangon, ha gyűjtöttetek + felvesztek babavárót, akkor az kb 60. Esetleg megtartod és a törlesztőt a lakás kiadásából fedezed. Ebből azért vannak lehetőségek szülői segítség nélkül is nagyobb helyre menni.
Igen, elég sok mindent tettem már le az asztalra attól függetlenül, mert a családom támogatott mindenben. Pont ezért tarthatok ott, ahol. Nekik köszönhetően. :) Szerintem ebben semmi rossz, vagy lenézendő nincsen.
Nem jelentene problémát a fenntartása egy kertes háznak sem. Attól, mert rögtön nem tudnék önerőből házat venni, még jól keresek.
A ház 1/1 az enyém lenne, de most a lakás is csak az én tulajdonom, ebből sosem volt a páromnak problémája.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!