Miért szoktatja a szülők nagyrésze ahhoz a gyerekét, hogy folyton szórakoztatva legyen?

Ugye nincs gyereked kérdező?

Minden ember más temperamentum eddig oké? Na, a babák is mások, van amelyik el van, van amelyik nincs.

11. Igen, nálunk dettó ez, 3 hónapig letehetetlen baba, 8 hónapos koráig full szepa, 9-10 hónapos korban meg pápászevasz, hagyjál engem itt felmászni, lemászni, megnézni, kiszökni, beszökni, majd jövök ha megéheztem 😊

De azért egy kisgyereknél már szerintem fontos az önálló játék bátorítása.

Kíváncsi vagyok a sok okos, hogy "neveli, bátorítja, szoktatja" a pl 1,5 éves gyerekét önálló játékra, amikor az matrica, azért sír mert foglalkozást szeretne?

14: te meg kimondtad a kulcsot: az ikreid (érted ketten vannak) eljátszanak EGYMÁSSAL. Az a szerencsétlen egyke meg játsszon magában, mert különben... különben mi is lesz? Jah tudom már, önző kis dögök nőnek belőlük, akik azt gondolják, hogy a Nap is körülöttük forog. Jah hogy ez nem 1,5 évesen dől el, hanem sokkal később. Az már mindegy. Kritizáljuk a mindenkit is, aki másképp csinálja mint mi.

Kicsit

A másfél évest? Megmondod, jogy dolgod van. Hozol egy szőnyeget, polifoam-ot, ha főzöl, leteszel rá pár izgi játékot.

Ha elkezdetek valamit játszani, megpróbálsz kiosonni. Először annyira hogy pl ruhát hajtogatsz mellette. Vagy beszélgettek, énekeltek, de közben teszed a dolgod.

Sok nyíltvégű játékot adsz neki a szülői vezetést igénylők helyett.

Szabad játéknál nem instruálod, nem mutatod meg, mit mire kell építeni, csak minimális ötletet adsz és ha lehet csak hozzászólsz.

Ilyesmi.

Az önàlló játék nem azt jelenti, hogy egyedül kell lennie és nem lehet egy méterre Tőled..

És persze nem mindig megy, van amelyik gyereknèl nehezebb, de függ a segítség meg a kényszer fokától is szetintem.

Én amúgy meg nem kritizáltam senkit, azt írtam, "szerintem fontos". Mert úgy alakul az önállóság, fantázia. Ettől még van közös játék IS.

2-3 éves korban úgyis megjön a gyerekeknél az igèny arra hogy maguk játszhassanak.